Román ciszterci templom Bélapátfalván

A bélapátfalvi apátsági templomot 1232-ban kezdték építeni. A román stílusú épületet a 14-15. században gótikus stílusban átépítették.

1241-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől menekülve az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal.

1412-ben Zsigmond király, majd később 1460-ban Mátyás király erősítette meg az apátságot régi jogaiban. Mátyás halála után azonban e birtokokat egyházi és világi személyek foglalták el.

1495-ben Verebélyi apát birtoka volt, aki Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt.

1534-ig a szerzetesek éltek a monostorban, akkor Perényi Péter a püspökség birtokait is elfoglalta, és Eger környéke református hitre tért át. Ekkor a szerzetesek a zaklatások miatt elhagyták a monostort. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor lassan omladozni kezdett, a templom is romos állapotba került.

A templom helyreállításának kezdeményezése Baranyi István remetének a nevéhez fűződik. Az építési munkálatok 1732-ben kezdődtek el, és 1745-ben szentelte fel gróf Endrődy Gábor egri püspök a három szakaszban újjáépített templomot. 

Megújul a bélapátfalvi apátsági templom

2022 márciusában kezdődik a bélapátfalvi apátsági templom felújítása.

Magyarország egyetlen épségben maradt középkori ciszterci apátsági templomának műszaki állapota nagyon leromlott, ezért szükséges az épület teljes rekonstrukciója.

Az apátsági templom felújítása 2024 márciusára készül el, a munkálatok során az épület külső és belső rekonstrukciója mellett a templom környezetét is megszépítik és a látogatókat fogadó épületet is bővítik.

Bélkő-hegy

A túrázást kedvelőknek Bélapátfalva hátteréül szolgáló Bélkő-hegy fehér mészkőszikláival minden évszakban kihagyhatatlan útvonal. 816 méter magasan fekvő csúcsára Magyarország egyetlen komplex típusú tanösvénye vezet fel.

4 kilométeres tanösvény, a Bélapátfalva fölé nyúló Bélkő hegy egyedülálló állat és növényvilágát mutatja be. A tanösvény a Bélkő 815 méter magas tetején csatlakozik a Bükk turistaút hálózatához.

A hegyet az extrém sportok kedvelői is felfedezték köztük a vertikálfutás hívei a 800 méteres szintkülönbségnek köszönhetően és itt található az ország egyetlen hegyi driftpályája is.

A Bélkő-hegy a Bükk-fennsík déli és északi oldalán futó úgynevezett "kövek vonulatának" meghatározó indító tagja. Különleges földrajzi helyzete miatt kiemelkedő botanikai és zoológiai értékeknek ad otthont. Ritka madarak, mint például a vándorsólyom, a hajnalmadár, a fehérhátú harkály élnek a területen, illetve országos jelentőségű növénytársulásaiban több tucat védett és fokozottan védett növényfaj fordul elő. A növények közül hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény, és az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfű és a magyarföldi husáng.

A terület egyedülálló érdekessége, hogy a Bélkő déli oldalán szubtrópusi, míg az északin jégkori eredetű a növényzet, a csúcson pedig egymástól két méterre teljesen különböző flórával találkozhatnak a turisták.

Lak-völgyi tó

A hegyvidéki környezet miatt nemcsak nyáron érdemes felkeresni a Lak-völgyi tavat, hisz a hegyes-dombos vidék erdei káprázatosak. A Bükk számos túraútvonallal és látnivalóval kecsegtet ezen kívül is, a Lak-völgyi tó csak egy a sok közül, ha a túránk során csobbanásra vágynánk.

Mára a környék igazi szabadidő-paradicsom lett. A fák közötti rétek kiválóan alkalmasak sportolásra, játékra, a környéken kisebb kirándulásokat is tehetünk, s nemcsak bakancsos turista módjára, de kerékpáron is. Tiszta vízért elsétálhatunk a Lóczi-forráshoz, szalonnasütéshez, bográcsozáshoz kiépített tűzhelyeket találunk. A tó jó választás azoknak is, akik horgászszerencséjüket szeretnék kipróbálni.