Rastoke

Slunj Horvátország szárazföldi régiójának északnyugati részén fekszik Karlovactól 53 kilométerre, Zágrábból a Plitvicei-tavakhoz vezető főút mentén. A Slunjcica és a Korana folyó torkolatánál épült városka gazdag történelmi emléktárral büszkélkedhet: kezdetben a Frangepán család uradalmi központja lett, később a török elleni védelem elsô vonalába került, majd a 19. századi francia megszállás alatt a felvirágzó nyugati kultúra hatására rohamosan fejlődni kezdett.

Az egykori Frangepán-vár és a Szentháromság templom mellett nem mindennapi látványt nyújt Slunj gyöngyszeme, a Rastoke városrész. 

Az érintetlen természet közepén, ahol a Slunjcica folyó a Koranába ömlik, a természet travertin akadályokat formált a víz magas kalciumtartalmának köszönhetôen. Ez tette lehetôvé a folyócska játékos folyását helyenként vízesések, örvények és kisebb tavak formájában. A hosszú travertin akadály mentén a 17. századtól kezdve épültek házak és vízimalmok, amelyeknek alapja travertinbôl, többi része pedig fából készült. A malmok és házak körül gondosan ápolt kertek húzódnak: a mesekönyvbe illô táj kiváló fotóstéma. A malmokat többnyire gabona őrlésére, valamint ruhakészítésre használták. A malmos mesterség apáról fiúra szállt a hagyomány szerint, a nők pedig a híres rastokei kenyér titkos receptjét őrizgették, adták tovább családjaikban. Nem hiába híres a mai napig a rastokei gasztronómia, ahol a mai napig eredeti receptek alapján készítik a tradícionlális ételeket.

Slunj és környéke a kirándulók paradicsoma. A folyók vidékét gyönyörű fák övezik, de az ottani klíma kiváló élőhelyet szolgáltat különbözô moháknak, gombáknak és különleges növényeknek is. A Slunjcica folyó hőmérséklete mindig alacsonyabb a Korana folyóénál; sokszor az eltérő hőmérsékletekbôl adódóan köd húzódik a víz fölött, különleges látványt nyújtva az arra járóknak. A város természeti csodái mellett kulturális rendezvényekkel is várja a látogatókat az év során, hiszen Slunj városa Kordun vidéknek gazdasági és kulturális központja lett. A sportok szerelmesei is találnak módot a kikapcsolódásra: a folyókat előszeretettel használják vadvízi evezésre, kajakozásra, úszásra. Mivel a vizek különösen gazdagok pisztrángban, a horgászok is hódolhatnak hobbijuknak a nyugodt természet ölén.

A jugoszláv Winnetou-filmeket jórészt a Plitvicei Nemzeti Parkban forgatták. Az indián falu és kocsma azonban itt volt, a slunji vízesések között. A helyieket olyannyira bevonták a forgatásba, hogy néhányan még statisztaszerepet is kaptak a filmben.