Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak a világ felbecsülhetetlen értékű kincseként 1979-ben az elsők között került fel az UNESCO Világörökségi listájára. Plitvicei-tavak Nemzeti Park elsősorban 16 lépcsőzetesen elhelyezkedő taváról híres, de az idelátogatók a plitvicei erdők szépségével és gazdagságával is megismerkedhetnek.

A legenda szerint a Plitvicei-tavak egy hatalmas szárazság után alakult ki, akkor, amikor az emberek és az állatok egy csepp vízért könyörögtek. A völgyben ekkor jelent meg a Fekete Királynő, aki az embereken és a kiégett földeket megkönyörülve esőt küldött a földre, amely olyan sokáig esett, hogy a víz szintje olyan magasra meg nem nőtt, hogy létre nem jöttek a ma is világhírű tavak.

A nemzeti park majd 30.000 hektáros területen helyezkedik el, amelynek legnagyobb részét erdők borítják. A Plitvicei-tavak a Felső- és Alsó-tavak vidékéből áll. A 400-tól 1200 m-ig terjedő szintkülönbség miatt a térség nem kevesebb, mint 11-féle erdőközösség élőhelye.

Az erdei ökorendszerek megismertetése és a park természeti értékeinek népszerűsítése céljából két rekreációs túraútvonalat alakítottak ki: a 9 kilométer hosszú Plitvicát és a 21 kilométeres Čorkova Uvalát. A két ösvény teljes hosszában kihelyezett információs táblák segítségével az idelátogatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy megismerjék a park változatos biológiai sokszínűségét. Az ösvények túrajelekkel, nyilakkal vagy útjelzésekkel vannak ellátva.

Aligha van a világon még egy olyan hely, ahol a Plitvicei Nemzeti Parkhoz hasonlóan a helyi őshonos állatok minden fajtája megtalálható lenne. Változatos élővilágának legérdekesebb lakói a medve, a farkas és a vidra. A szürke medve figurája a park jelképein is feltűnik. Ezen felül élnek itt vaddisznók, görények, mókusok, nyulak, rókák. A területen 126 madárfajt jegyeztek fel, amelyek közül 70-nek ez az állandó fészekrakóhelye.

A Plitvice-patak egy 78 m magas szikláról lezubogó, majd a Horvátország legnagyobb zuhatagának számító Nagy vízesés amfiteátrumát létrehozó vízfolyása a tó vízével együtt képezi a Sastavke zuhatagokat, amelyek a Korana-folyót táplálják.

A tavak különleges szépsége a természetbarátoknak búvóhelyül, a művészeknek pedig ihletül szolgál, míg a páratlan természeti környezet gazdagsága a tudósokat foglalkoztatja.

A hatvanas években számos Winnetou-filmet forgattak – köztük Karl May Az Ezüst-tó kincse c. híres indiánregényének filmadaptációját is – a nyugatnémetek Jugoszláviában, a legtöbbet a Plitvicei Nemzeti Parkban, ahova sokan azért mennek el, hogy újraéljék a gyermekkori élményeiket.

Az idelátogatók az általuk választott útvonalakon barangolhatják be a Plitvicei-tavak vidékét. A nemzeti parkot gyalogszerrel, elektromos kishajóval és/vagy panorámás kisvonattal járhatjuk be.

2017-ben a Plitvicei-tavakat 1,7 millió turista látogatta meg. A rengeteg a turista száma komolyan veszélyeztetni a természeti örökség megtartását. A szigorú előírások ellenére a látogatók sokszor letérnek az ösvényekről, ezért sok a baleset. Megfürdenek a tavakban, ami tilos. A turisták többsége is a túlzsúfoltságra panaszkodik.

2018 márciusában a belépők árát megemelték azért, hogy tehermentesítsék a nemzeti parkot, és hogy a térség ne kerüljön le az UNESCO világörökségi listájáról.

2019 tavaszától előzetes online regisztrációhoz kötik a belépőjegy-vásárlást a Plitvicei-tavakhoz. Az érdeklődőknek a látogatás előtt legalább két nappal regisztrálniuk kell a Plitvicei-tavak Nemzeti Park honlapján. Pontosan meg kell jelölniük érkezésük dátumát, az órát és a bejáratot is. A foglalásról elismervényt kapnak, amellyel megvásárolhatják a jegyeket. Ezt a kiválasztott időponttól számítva legkésőbb egy órán belül meg kell tenniük, tehát ha valaki reggel tízre foglalta le belépőjegyeit, annak 11 óráig fel is kell vennie őket. Naponta legfeljebb tízezren léphetnek be a park területére, ezért a park vezetése azt javasolja, hogy a foglalásokat mielőbb végezzék el, mert a nyári turistaszezonban megtörténhet, hogy gyorsan elfogynak a jegyek.

Az őszi, téli szezonban olcsóbbak a belépőjegyek, érdemes kihasználni!