» Horvátország » Eszék-Baranya » Szlavónia
Újabb turisztikai látványossággal gazdagodott Eszék városa, itt található Horvátország legnagyobb vízimalma, egy hajómalom a Dráva folyón, nem messze a város központjától.
A vízimalom eredeti másolatának elkészítése kétmillió kunába (több mint 86 millió forintba) került.
A 19. században 60 ilyen vízimalom működött Eszéken, az utolsó 1944-ben szűnt meg.
Az eszéki vízimalom a Molnárok útja elnevezésű projekt keretein belül, magyar és horvát összefogás eredményeként jött létre. A projekt részét képezi még Horvátországból a dályoki (Dubosevica) hengermalom, Magyarországról pedig az orfűi Malommúzeum, a mohácsi Szent Miklós vízimalom és taposómalom, továbbá a mecseknádasi Keszler (volt Müller) malom, a borjádi Széchenyi uradalmi vízimalom, valamint a hosszúhetényi Dallos-Böröcz-féle vízimalom.
A projekt megálmodói szerint az említett határmenti régió a történelem során mindig is többetnikumú területnek számított, a malmok pedig színterei voltak az itt élő népek és kultúrák találkozásának. A Malmok útja projekt célja éppen ezért - a technikatörténeti érdekességek ismertetése mellett -, a régióban élő emberek és népek közös történelmének és kulturális összetartozásának bemutatása, továbbá a kulturális turizmus erősítése a horvátországi Eszék-Baranya megye és a magyarországi Baranya megye között.
Itt a leghalálosabbak a nyári forróságok egész Európában.
A kutatók Európa 854 legnagyobb városának hőmérsékleti és halálozási adatait modellezték, és megállapították, hogy a horvátok haltak meg a legnagyobb valószínűséggel a hőség miatt.
A veszély ellenére eddig keveset tettek az emberek biztonsága vagy annak kiderítése érdekében, hogy miért halnak meg ilyen magas arányban.
Az orvosok és a tudósok szerint az egészségügyi válság sokkal nagyobb, mint azt az emberek gondolnák, mivel a lakosság nincs tisztában azzal, hogy a hőség milyen keményen sújtja őket, a politikusok pedig nincsenek felkészülve arra, hogy a helyzet súlyosbodni fog.
Ahogy a szén-dioxid-szennyezés eltömítette a légkört, üvegházként csapdába ejtve a napfényt, Európa kegyetlen hőségben sül meg. A forró időjárás 2022 nyarán 70 ezer ember halálát okozta a kontinensen, és a tavalyi, a feljegyzések szerinti legmelegebb év áldozatainak száma még magasabbnak bizonyulhat. Az orvosok szerint a hőhullámok emberi áldozatai nemcsak az éghajlati tényezőkön múlnak, hanem azon is, hogy az emberek mennyire sérülékenyek, és mennyire jól reagálnak.
Eszék, a Horvátország és Szerbia határának közelében fekvő 100 ezer lakosú város nem tűnik ki olyan városnak, amelynek szenvednie kellene a pokoli hőségtől. A mezőgazdasági Szlavónia régió, amelyben fekszik, melegebb, mint a főváros, Zágráb, de nem olyan forró, mint a tengerparti Dalmácia, ahol Dubrovnik és Split turisztikai mágnesként működik. A helyiek szerint az egészségügyi ellátás minősége átlagos.
Az orvosok több elméletet is felállítottak a halálos áldozatok számának magyarázatára. Először is, az Eszéket körülvevő víztömegek lassan mozognak vagy mozdulatlanok, ami párássá teszi a levegőt.
A sok víz a levegőben azt jelenti, hogy kevesebb verejtékgyöngy párolog le a bőrről, és vonja el a hőt a testből.
A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a világ egyes részein a hő és a páratartalom figyelembevételével számított hőmérséklet megközelíti az emberi szervezet által elviselhető határértéket.
Az étkezés is fontos kockázati tényező. Európában Horvátországban a legmagasabb az elhízott emberek aránya. A tengerparton az emberek a hús, a burgonya és a sör helyett a halat, a zöldségeket és a bort tartalmazó mediterrán étrendet részesítik előnyben. Eszéken azonban inkább a közép-európai konyhához közelebb álló zsíros ételek terjedtek el. Emellett Eszéken több szúnyogtámadás történik óránként, mint Burkina Fasóban.
|
Értékeld te is!