» Horvátország » Eszék-Baranya » Szlavónia
Eszék látnivalói.
hirdetés
Eszéken található a legnagyobb vízimalom Horvátországban
Újabb turisztikai látványossággal gazdagodott Eszék városa, itt található Horvátország legnagyobb vízimalma, egy hajómalom a Dráva folyón, nem messze a város központjától.
A vízimalom eredeti másolatának elkészítése kétmillió kunába (több mint 86 millió forintba) került.
A 19. században 60 ilyen vízimalom működött Eszéken, az utolsó 1944-ben szűnt meg.
Az eszéki vízimalom a Molnárok útja elnevezésű projekt keretein belül, magyar és horvát összefogás eredményeként jött létre. A projekt részét képezi még Horvátországból a dályoki (Dubosevica) hengermalom, Magyarországról pedig az orfűi Malommúzeum, a mohácsi Szent Miklós vízimalom és taposómalom, továbbá a mecseknádasi Keszler (volt Müller) malom, a borjádi Széchenyi uradalmi vízimalom, valamint a hosszúhetényi Dallos-Böröcz-féle vízimalom.
A projekt megálmodói szerint az említett határmenti régió a történelem során mindig is többetnikumú területnek számított, a malmok pedig színterei voltak az itt élő népek és kultúrák találkozásának. A Malmok útja projekt célja éppen ezért - a technikatörténeti érdekességek ismertetése mellett -, a régióban élő emberek és népek közös történelmének és kulturális összetartozásának bemutatása, továbbá a kulturális turizmus erősítése a horvátországi Eszék-Baranya megye és a magyarországi Baranya megye között.
Életveszélyes nyáron Eszék
Itt a leghalálosabbak a nyári forróságok egész Európában.
A kutatók Európa 854 legnagyobb városának hőmérsékleti és halálozási adatait modellezték, és megállapították, hogy a horvátok haltak meg a legnagyobb valószínűséggel a hőség miatt.
A veszély ellenére eddig keveset tettek az emberek biztonsága vagy annak kiderítése érdekében, hogy miért halnak meg ilyen magas arányban.
Az orvosok és a tudósok szerint az egészségügyi válság sokkal nagyobb, mint azt az emberek gondolnák, mivel a lakosság nincs tisztában azzal, hogy a hőség milyen keményen sújtja őket, a politikusok pedig nincsenek felkészülve arra, hogy a helyzet súlyosbodni fog.
Ahogy a szén-dioxid-szennyezés eltömítette a légkört, üvegházként csapdába ejtve a napfényt, Európa kegyetlen hőségben sül meg. A forró időjárás 2022 nyarán 70 ezer ember halálát okozta a kontinensen, és a tavalyi, a feljegyzések szerinti legmelegebb év áldozatainak száma még magasabbnak bizonyulhat. Az orvosok szerint a hőhullámok emberi áldozatai nemcsak az éghajlati tényezőkön múlnak, hanem azon is, hogy az emberek mennyire sérülékenyek, és mennyire jól reagálnak.
Eszék, a Horvátország és Szerbia határának közelében fekvő 100 ezer lakosú város nem tűnik ki olyan városnak, amelynek szenvednie kellene a pokoli hőségtől. A mezőgazdasági Szlavónia régió, amelyben fekszik, melegebb, mint a főváros, Zágráb, de nem olyan forró, mint a tengerparti Dalmácia, ahol Dubrovnik és Split turisztikai mágnesként működik. A helyiek szerint az egészségügyi ellátás minősége átlagos.
Az orvosok több elméletet is felállítottak a halálos áldozatok számának magyarázatára. Először is, az Eszéket körülvevő víztömegek lassan mozognak vagy mozdulatlanok, ami párássá teszi a levegőt.
A sok víz a levegőben azt jelenti, hogy kevesebb verejtékgyöngy párolog le a bőrről, és vonja el a hőt a testből.
A tudósok arra figyelmeztettek, hogy a világ egyes részein a hő és a páratartalom figyelembevételével számított hőmérséklet megközelíti az emberi szervezet által elviselhető határértéket.
Az étkezés is fontos kockázati tényező. Európában Horvátországban a legmagasabb az elhízott emberek aránya. A tengerparton az emberek a hús, a burgonya és a sör helyett a halat, a zöldségeket és a bort tartalmazó mediterrán étrendet részesítik előnyben. Eszéken azonban inkább a közép-európai konyhához közelebb álló zsíros ételek terjedtek el. Emellett Eszéken több szúnyogtámadás történik óránként, mint Burkina Fasóban.
Két órára rövidül az út Budapest és Eszék között
2025 júniusáig elkészül a Budapest és Eszék közötti utolsó autópályaszakasz, és ezzel az észak-déli európai közlekedési folyosó, az úgynevezett korridor 5C teljes horvátországi szakasza kész lesz - írta a Vecernji List című horvát napilap.
A Budapestről induló és Pélmonostoron (Beli Manastir), Eszéken (Osijek), valamint Szarajevón keresztül az Adriai-tengerig, Ploceig tartó közlekedési folyosó horvátországi szakasza 88,6 kilométer, amelyből 83,6 kilométer már elkészült. A fennmaradó öt kilométer, amely Pélmonostortól a magyar határig húzódik, júniusig lesz kész - közölte a horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális minisztérium.
Az utolsó szakasz megépítésére 2023 augusztusában szerződött a minisztérium az Osijek Koteks vállalattal. A munkálatok értéke 46 millió euró, és a projektet teljes egészében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozza.
Az említett öt kilométeres szakaszon nyolc objektum épült, köztük egy viadukt, két felüljáró és öt híd. A leghosszabb közülük a Karasica-viadukt, amely 318 méter hosszú, és a Karasica folyót, valamint a Pélmonostor-Magyarbóly vasutat íveli át.
A munkálatok befejeztével az útszakasz műszaki ellenőrzésen esik át, ezután átadják a forgalomnak.
A magyarországi autópálya-szakaszt (M6) a horvát határig már tavaly befejezték. A horvát szakasz megépítésével Eszékről Budapestre most kevesebb, mint két óra alatt lehet majd eljutni, amivel így a magyar főváros utazási időben közelebb kerül a kelet-szlavóniai városhoz, mint Zágráb - írta a lap.
Hozzátették ugyanakkor, hogy a vállalásokat teljes egészében csak a két ország teljesítette, Bosznia-Hercegovinában a munkálatok még javában váratnak magukra. A 325 kilométerből, amely a páneurópai folyosó boszniai szakaszán húzódik, eddig 138 kilométer autópálya épült meg, teljes egészében pedig 2030-ig fejeződhet be.
A terepviszonyok bonyolítják a boszniai autópálya-építést. A dél-boszniai Prenj hegységen átvezető alagút kivitelezése pedig műszakilag a legnagyobb kihívás lesz az országban. A 10,45 kilométer hosszú járat a különböző összeköttetésekkel együtt eléri majd a 12 kilométert, amellyel Európa kilencedik leghosszabb közúti alagútjává válik - hangsúlyozta a lap.
Horvátország húsz évvel ezelőtt, 2005-ben kezdte meg a korridor 5C építését. Az első néhány kilométeres szakaszt Gyakovó (Dakovo) és Sredanci között 2007-ben adták át a forgalomnak, két évvel később pedig elkészült a Gyakovó-Eszék autópályaszakasz is. Sredancit a boszniai határral összekötő szakaszt 2015-ben adták át, a Száva folyót átívelő híd nélkül; a Svilaj-híd 2021-ben készült el.
2022-ben az Eszék-Pélmonostor közötti, 24,5 kilométer hosszú autópályaszakaszt is átadták a forgalomnak. Ezen a szakaszon épült meg a Dráva-híd is, amely 2507 méter hosszúságával Horvátország leghosszabb hídja.
|
Legfrissebb hírek
Hetedhét kereső:
Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!
- Egyszerű használat
- Megmutatja, mi van a közelben
- Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok
Népszerű
- Friss információk 2025: utazási, közlekedési hírek, benzinárak és rendkívüli időjárás
- Apák Napja: Az olaszok ezzel fánkkal ünneplik az édesapákat - recepttel
- Március 15-én először mértek vereséget a kalandozó magyarok felett
- Látványos farsangi szokások Ausztriában
- A Napkirály 10 legszebb műve
- Idén is megnyílt Zakopanéban a világ legnagyobb hólabirintusa
- Már 200 éves a „Csendes éj! Szentséges éj!”
- Gyönyörű gyerekbarát strandok Olaszországban - megmutatjuk a 15 legjobbat
- Krampuszok riogatnak Ausztriában
- Graz adventi vásárai
Értékeld te is!