» Horvátország » Šibenik-Knin » Szigetek
A Telašćica az Adriai-tenger egyik legnagyobb és legjobban védett természetes kikötője, összesen mint egy 68 kilométer hosszú partvonallal. A Természetpark névadójául szolgált Telašćica-öböl az Adriai-tenger keleti partjának középső részén, a Dugi otok-sziget délkeleti partjainál helyezkedik el. Különleges szépségének, gazdagságának és jelentőségének köszönhetően az öblöt 1988-ban nyilvánították természetvédelmi parkká. Az öblöt 13 kisebb-nagyobb sziget karéjozza, míg az öblön belül hat gyönyörű szigetecske, egy szirt és 25 kisebb strand található. Ezek közül az egyik a Sakarun strand, amely homokos és lassan mélyül, így a kisgyerekes családoknak ideális.
Elhelyezkedésének köszönhetően a Park a szárazföld felőli bóra és a nyílt tenger irányából érkező jugó szelektől egyaránt jól védett, s évente mint egy 2500 napsütéses órával dicsekedhet.
A területet három természeti jelenség jellemzi. Az első maga az egyedülálló Telašćica-öböl, amely az Adriai-tenger legbiztonságosabb, legszebb és legnagyobb természetes öble. A második a „stene” sziklafalak, melyek magassága a tenger felett 160 méterig, a tenger alatt pedig 90 méterig terjed, a harmadik pedig a gyógyhatású sósvizű Mir-tó.
A Telašćica tenger alatti világa mint egy 300 növényi és 300 állatfajt számlál. Ez a sokszínűség a különféle halfajok szaporodását nagyban elősegítő dús növényzetű tengerfenék elhelyezkedésének és mikroklimatikus viszonyainak köszönhető. A környéken megművelt termőföldek sorakoznak, a dombokon pedig 500 növény- és endemikus fajt felvonultató gazdag délszaki vegetáció burjánzik.
Érdekesség, hogy 2000-ben a Park területén lévő egyik félbarlang 24 méteres mélységében az Asbestopluma hypogea húsevő szivacsok egy fajtárára bukkantak, ami a világon a második ilyen lelet.
A látogatók legnagyobb örömére a Park gyakori vendége a palackorrú delfin. Az elmúlt évek sorén a Park területe a Dugi otok-on magukra hagyott szamarak sajátos menedékhelyévé lett.
Telašćica az ősidőktől lakott hely, amiről a Mala Proversában talált római kori épületmaradványok, illetve számos kora-román kistemplom tanúskodik, melyek közül a Stivanje poljében lévő Szent János (Sv. Ivan)-templom a legjelentősebb. Arról, hogy a horvátok éppen ezeknél a partoknál kezdtek el komolyabban foglalkozni a halászattal, a 10. század végéről fennmaradt feljegyzések tanúskodnak.
A Természetvédelmi Park területén a sziklafalak közelében lévő több attraktív helyen is lehet merülni. míg a nyugodtabb vérmérsékletűek kellemes sétákat tehetnek, és gyönyörködhetnek a Grpašćak-kilátóból nyíló szép panorámában.
A Park területén találunk néhány hagyományos hal-és húsételt kínáló vendéglátóhelyet, melyek a Katina-szigeten, illetve a Mala Proversa, Mir és Magrovica öblökben találhatók. A Parkban lévő kiadó házikókban remek lehetőség nyílik az ún. Robinzon turizmusra, illetve motorcsónakot, csónakot és biciklit is bérelhetünk, ám a kempingezés nem engedélyezett.
|
Értékeld te is!