Római agora

Az athéni Római Agora az i. e. 1. században Julius Caesar adományából megkezdett, majd Augustus császár által befejeztetett kereskedelmi tér, amely a Plaka-negyed szívében, az Akropolisztól északra terül el, és ma az egyik legjelentősebb régészeti látványosság Athénban.

Az athéni Római Agora (görögül: Ρωμαϊκή Αγορά) az ókori Athén kereskedelmi és közösségi életének központja volt a római uralom idején. Az építkezés i. e. 19 és 11 között zajlott: Julius Caesar eredeti ígérete nyomán Augustus császár finanszírozta a munkálatokat. A terület az Akropolisztól északra, a Plaka-negyedben helyezkedik el, az ősi Görög Agorától mintegy 100 méterrel keletre.

Az agora alapelrendezése egy nagy, nyitott udvart foglalt magában, amelyet mind a négy oldalon oszlopcsarnokok (sztoa) öveztek. A déli részen boltok és kereskedői standok sorakoztak, az udvart márványlapok borították, és a belső tér is teljes egészében márvánnyal volt fedve. A komplexum két főbejárattal rendelkezett: a nyugati, dór stílusú Athéna Archegetis-kapu (i. e. 11 körül) és a keleti, ión stílusú propülon. A nyugati kapu felirata megörökítette Augustus és Julius Caesar nevét, mint az építkezés mecénásáiét. Hadrianus császár uralkodása idején további kövezetet adtak a területhez, és a szomszédos Hadrianus-könyvtár is ekkor épült fel.

A lelőhely legismertebb emléke a Szelek Tornya (Horologion of Andronikos Kyrrhestes), amelyet i. e. 2. században a makedón csillagász, Andronikosz Kürresztész épített. A nyolcszögletű, márványból készült torony az ókori világ első meteorológiai állomásának tekinthető: napórákat, vízórát és szélmutatót egyaránt magában foglalt, oldalain pedig a nyolc szélisten márvány domborművei láthatók. A komplexum további figyelemre méltó eleme a Fethiye-mecset, amelyet 1668 és 1670 között egy korai bizánci bazilika romjaira emeltek az oszmán korban; ma időszakos kulturális kiállításoknak ad otthont. Szintén megtalálható a területen az i. e. 1. századi nyilvános illemhely (vespasianae) maradványa.

A terület a 3. században barbár betörések következtében súlyos károkat szenvedett, majd Nagy Konstantin állíttatta helyre a 4. században. A középkorban fokozatosan elnéptelenedett, és lakónegyeddé alakult át; régészeti feltárása a 19. században kezdődött meg, és a mai napig nem fejeződött be teljesen.

A Római Agora jelenleg is látogatható régészeti park; nyitvatartása szezonálisan változik (nyáron április 1-től augusztus 31-ig 8:00–20:00, télen november 1-től március 31-ig 8:00–15:00). A belépő önállóan és egy kombinált jeggyel is megváltható, amely az Akropoliszt, a Kerameikoszt, a Zeusz Olümpiosz-templomot, a Hadrianus-könyvtárat és más athéni helyszíneket is magában foglalja.