» Görögország » Peloponnészosz » Peloponnészosz
Óváros. Az óváros nagy része maga is egy, az öbölbe benyúló kis félszigeten terül el, amely félsziget alakja révén egy természetesen védett öböl alakult itt ki. Szinte teljes egészében a középkorból maradt fent, a szűk macskaköves utcákat csak néhány neoklasszikus épület szakítja meg.
Szindagma tér. Az olasz stílusú főteret több történelmi épület is szegélyezi. Itt áll a régészeti múzeum fontos leletekkel, amely egész Görögország egyik legjobb állapotban megmaradt velencei épülete. Két török mecset is található a tér mentén, ezek közül az egyik ma színház, a másik az első görög parlamentnek adott helyet. Nagyon közel áll az Agiosz Szpiridonasz templom, amely előtt gyilkolták meg Joannisz Kapodisztriasz görög kormányzót a szabadságharc után, és az Agiosz Georgiosz templom, amelyben több fontos freskó, köztük Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora festményének a másolata található.
Görög parlament. A Szindagma téren álló görög parlament eredetileg egy 1730-ban épült török mecset volt. A hagyomány szerint egy gazdag aga építette, engesztelésül bűnei miatt: megölt két velencei fiatalt, akik egy kincsért jöttek vissza Nafplioba, amelyet még az apjuk rejtett el a velencei uralom alatt. Az aga megtalálta a kincsestérképet, és a két fiatal kiiktatásával megtartotta magának az egész zsákmányt. Később, megbánása jeleként a lopott aranyból felépítette a mecsetet, amelyet ma Aga-Pasaként ismernek, és kiállításokat tartanak benne.
Palamidi erőd. Az erődöt 216 méteres magasságban építették a velenceiek barokk stílusban, majd 1715-től több mint száz évig török kézen volt. A városból közel 1000 lépcsőn lehet feljutni, belépődíjas, ennek köszönhetően a kilátás csodálatos fentről. 1685-ben a Velencei Köztársaság visszahódította a várost, és az általa alapított „Moreai királyság” székhelyévé emelte. Ekkor épült a Palamidi-erőd, amivel tovább erősödött a város, azonban az itt állomásozó katonák létszáma mindössze 80 fő volt, így a törökök könnyűszerrel visszafoglalták 1715-ben. Palamidi később még a görög szabadságharc idején is fontos szerephez jutott, itt őrizték az egyik legnagyobb hőst, Theodorosz Kolokotroniszt.
Bourtzi, apró erődsziget Nafplio közelében. A velenceiek által épített erődítményt egészen 1865-ig használták védelmi célokra. Ekkor egy hatalmas fémlánccal össze volt kötve a parttal, hogy megvédje a kikötőt az ellenséges hajótámadásoktól. 1860-tól itt végezték ki a Palamidi erődben őrzött foglyokat. Az 1970-es évek óta turisztikai célokat szolgál, a városból kishajóval érhető el. Ez Nafplio legtöbbet fényképezett pontja.
Akronafplia. A sziklás félsziget, amely Nafplióból nyúlik be a tengerbe, az ókor óta mindig lakott volt. A mai, megerősített formája a 16. században alakult ki, a velencei uralom alatt. A franciák ide telepítették az adminisztratív központokat, és ők építették ki a falakat is a két bástyával. A velenceiek ezeket erősítették meg a törökök ellen, és ez a része, a Castello di Toro van ma is a legjobb állapotban; tökéletes példa a reneszánsz stílusra. Egy másik bástyán, a Pende Adelfián, amelynek neve öt testvért jelenet, még öt ágyú is van a mai napig. A török uralom alatt a lakosság egy része itt lakott, majd a második velencei uralom alatt leköltöztették őket, és már csak katonai célokra használták a várat. Ezután 1970-ig börtön volt, majd 1971-ben egy hatalmas hotelt építettek ide, néhány helyen még a régi várfalat is lerombolva.
Bajor oroszlán. Az Agii Pandesz templom mögött egy hatalmas oroszlánt véstek a sziklába a 19. században a luzerni oroszlán mintájára. A szobrot I. Lajos bajor király rendelte, aki I. Ottó görög király apja volt, a tífuszjárványban meghalt bajor katonák emlékére. Őket az alatta található parkban temették el eredetileg, és csak később vitték át a sírokat egy templomba.
Arvanitia sétány. A sétány közvetlenül a tengerparton fut végig a sziklák tövében, 1 km hosszan. Még egy sziklába vájt kiskápolna, a Panagia tisz Szpiliasz (vagy Santa Maria della Grotta) is található az út mentén. A végén a város strandján fürödni is lehet.
Trianon. A Trianon nevű mecset a legidősebb mecset a városban, nagyban befolyásolva a bizánci építészeti stílus által. A 16. század második felében épült az első török uralom alatt, és Nafplio legrégebbi háza. Stílusa különbözik a Szindagma téri mecsetektől, amelyben már az oszmán építészet dominál. A velenceiek alatt padovai Szent Antal katolikus temploma volt. Nevét az 1915 után benne működő egy Trianon nevű moziról kapta; ma már színház található benne.
|
Értékeld te is!