Misztrász

Misztrász egy középkori romváros, és már csak elhelyezkedése miatt is érdemes meglátogatni. Csak néhány kilométerre Spártától, és a Taigetos-hegység előtti dombra épült Misztrászól nagyszerű kilátás nyílik a Spárta körüli hegyi tájra. A város története a 13. századig nyúlik vissza, a keresztes háborúk idején. II. Vilmos, a Laconia régió egyik hódítója építette az erődöt, hogy biztosítsa a fokozatosan meghódított területet.

Misztrász története a negyedik keresztes háborúval (1202–1204) kezdődik.

I. Villehardouin Geoffroy családja a franciaországi Bar-sur-Aube mellől, Champagne grófságból származik és lett az egész félszigetet meghódító keresztes hadjárat után az Akháj Fejedelemség ura.

A trónon követte fia, II. Villehardouin Geoffroy (uralkodott 1218–1246), aki az ókori Spárta romjai között tartott udvart.

Testvére II. Villehadrouin Vilmos (uralkodott 1246–1278) meghódította egész Lakóniát és elrendelte Misztrász erődítményének kiépítését 1249-ben. További várak álltak még Monemvasziában és valószínűleg Tigani félszigetén. II. Vilmost 1259-ben a niceai bizánci császár csapatai elfogták és csak a misztrai erősség és a többi vár kiadásával tudta megvásárolni szabadságát. Spárta görög lakói, akiknek elegük volt a keresztesek idegen uralmából, áttelepültek a három kilométernyire lévő Misztrába. A vár alatt virágzó város alakult ki, amelynek virágkorában több tízezer lakosa volt.

Misztrász egy alsó és egy felső városból áll. Mindkét létesítmény sziklás és dombos – a látogatás csak erős cipővel és szilárd lábbal ajánlott. 

A romváros fénypontjai a régi erődfalak és -kapuk, de mindenekelőtt a bizánci templomok - köztük a Misztrászra jellemző keresztkupolás templomok. A misztrászi látogatás varázslatos, de egyben megerőltető is: a romok körbejárása inkább hegymászás, mint gyaloglás. Tehát vigyen magával elegendő vizet, és ne látogassa meg Misztrászt nyáron, amikor túl magas a hőmérséklet.