Yerres

XIV. Lajos király szövetségese volt II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, aki a nyolc évig tartó magyar szabadságharc leverése után a Napkirály meghívására érkezett 1713-ban lengyelországi száműzetéséből francia földre. Amíg a Habsburg-ellenes szabadságharc legnagyobb nyugat-európai támogatója, XIV. Lajos élt, a fejedelem a versailles-i királyi udvar vendégszeretetét élvezte. Nem tett le arról a vágyáról, hogy sikerül a Habsburg-ház ellen újabb függetlenségi háborút szervezni. XIV. Lajos halálakor (1715-ben) Rákóczi elvesztette a reményt, ekkor vonult el a grosbois-i kamalduli monostorba szerzetesnek. A francia fővárostól 23 kilométerre található településen töltötte Rákóczi franciaországi emigrációjának utolsó két évét 1715 és 1717 között. 

Itt írta meg a XVIII. századi magyar irodalom legkiemelkedőbb alkotásai közé számító munkáit Vallomásaim és Emlékirataim címmel - latinul, illetve francia nyelven.

1717-ben III. Ahmed török szultán hívta udvarába Rákóczit, s mivel időközben a nemzetközi politikai konstelláció számára kedvezőtlen irányba fordult, elfogadta az invitálást. A Yerres-ben töltött évek mély nyomot hagytak az elmélkedésre, elmélyülésre, melankóliára hajlamos fejedelemben, aki rodostói végrendeletében azt kérte, hogy szívét a grosbois-i monostorban hantolják el. Az ereklyét sokáig ott őrizték, a jakobinusok pusztításakor azonban a kolostorral együtt az aranyszelence is odaveszett.

Yerres lakói azonban a mai napig őrzik a magyar történelem emblematikus alakjának emlékét, minden évben megemlékeznek Rákócziról.

A fejedelem tiszteletére 1937-ben a magyar állam által a francia kisvárosnak adományozott emlékoszlopot, Csáky József alkotását a párizsi magyarok minden évben megkoszorúzzák. A város büszkeségének számító obeliszk 1978 óta áll a Rákóczi nevét viselő téren, ahol valamikor a magyar szabadságharc vezetőjének menedékhelyet biztosító kamalduliak kolostora emelkedett. A legenda szerint Rákóczi aranyszelencébe zárt szíve itt nyugodott, amíg a francia forradalom idején le nem rombolták a grosbois-i kamalduli kolostort.

2010-ben bronzból készült alkotást állítottak fel. A Borsi Antal sárospataki szobrászművész készítette mellszobor posztamensébe egy szívalak van belevésve, alatta pedig a "Nagyságos fejedelem, legyen akaratod szerint" olvasható franciául és magyarul.

Rákóczi franciaországi tartózkodásának Párizsban is vannak emlékei, a bujdosó fejedelem egy ideig a ma már belvárosnak számító Passy környékén élt, ami abban az időben még erdős, ligetes vidék volt. A kuruc hadsereg egykori tisztjei eközben a Szajna balpartjáról a Louvre épületére néző kaszinóban múlatták az időt. A mai Quai Malaquais 9. számú házat az erdélyi fejedelem kíséretéről nevezték el Hotel Transylvanie-nak.

II. Rákóczi Ferencnek és az 1703-1711-es szabadságharcnak a francia Hector Berlioz állított kőnél is tartósabb emlékművet romantikus zeneművével, a Rákóczi-induló feldolgozásával.