Salzburgi Dóm

A Salzburgi Dóm a város legjelentősebb szakrális építménye és egyben egyházi életének központja. A dómban keresztelték meg Wolfgang Amadeus Mozartot, aki udvari orgonista és koncertmester korában számos csodálatos egyházzenei művet komponált itt.

Salzburgi Dóm

A lenyűgöző szépségű, monumentális épület pompás homlokzatával és hatalmas kupolájával a korai barokk egyik legjellegzetesebb képviselője az Alpoktól északra. Keletkezése szorosan összefügg az érsekség-hercegség létrejöttével és fejlődésével. Tüzek pusztították, többször újjáépítették, megnagyobbították és kibővítették - története a salzburgi érsekek hatalmáról és függetlenségéről mesél.

Elsőként Virgil püspök kezdett katedrális építésébe 767-ben az egykori római település, Juvavum központjában. A dómot 774. szeptember 24.-én szentelték fel és Szent Péter, valamint Szent Rupert kegyelmébe ajánlották. Amikor 1167-ben Plain grófjai, Barbarossa Frigyes császár hívei felgyújtották a várost, a dóm is a lángok martaléka lett. Az újjáépítésre csak 10 évvel később, III. Wittelsbach Konrad érsek idején került sor. A dóm szebb, díszesebb és impozánsabb lett, mint korábban valaha, a legnagyobb román stílusú székesegyház lett az Alpoktól északra, méretei még a speyeri Kaiserdom méreteit is felülmúlták.

400 év múlva, 1598. december 11.-én a dóm nagy részét újra tűzvész pusztította el. Wolf Dietrich érsek úgy ítélte meg, itt az alkalom a régi, romos székesegyház lebontására és valami új építésére. A salzburgiak mélységes felháborodással fogadták az érsek tapintatlan és kíméletlen intézkedéseit: a munkálatok során a régi érsekek értékes szobrait és síremlékeit összetörték, a dóm temetőjét felforgatták, az itt nyugvók csontjait kidobálták.

Wolf Dietrich építészeti és kegyeleti ámokfutásának unokaöccse, Markus Sittikus von Hohenems vetett véget, amikor az érseki posztot átvette és elődjét a só miatt Bajorországgal folytatott viszálykodás következményeként foglyul ejtette, majd Hohensalzburg várába börtönözte.

Wolf Dietrich halála után az új érsek, Markus Sittikus Santino Solari építőmestert bízta meg a dóm újjáépítésével. Így készült el az Alpok vonulatától északra található első korai barokk egyházi építmény. Az ünnepélyes felszentelésre -melyet Markus Sittikus már nem élt meg- a harmincéves háború zűrzavarai közepette, 1628. szeptember 25.-én került sor, Paris Lodron érsek vezetésével. Paris Lodron rendkívüli diplomáciai ügyességével elérte, hogy a város szinte teljesen kimaradt a harmincéves háború borzalmaiból és a dómszentelés Salzburg valaha látott legnagyobb és legfényűzőbb ünnepsége lett.

A salzburgi egyházi uralkodók évszázadok óta tartó teljhatalmának végére a napóleoni háborúk tettek pontot. Az utolsó hercegérsek, Hieronymus von Colloredo trónfosztása után, III. Ferdinánd, Toszkán Nagyherceg trónra lépésével Salzburg Habsburg fennhatóság alá került.

1944-ben bombázás rongálta meg a kupolát és az oltár egy részét. A szükséges helyreállítási munkák után, az immár újra régi fényében pompázó dómot 1959-ben szentelték fel. A dóm kapujának rácsain látható három évszám, "774", "1628" és "1959" a három szentelésre emlékeztet.

A főbejárati homlokzat előtt 4 hatalmas szobor áll: Péter és Pál apostol a kulccsal és a karddal, valamint a tartomány két védőszentje, Rupert és Virgil egy sóshordóval és egy templom makettel. A homlokzat csúcsán díszelgő két címerpajzs a dóm két híres építőjére, Markus Sittikus és Paris Lodron érsekre utal.

A dóm különleges kincsei közé tartozik a keresztelőmedence, amelyben Wolfgang Amadeus Mozartot is keresztelték, a muzsikáló angyalokkal körülvett, Rupert és Virgil figurájával koronázott, pompás főorgona, valamint a Schneider-Manzell, Mataré és Manzú mesterek által készített, díszes kapuk. Wolfgang Amadeus Mozart udvari orgonista és koncertmester korában számos csodálatos egyházzenei művet komponált itt.

2021 őszétől belépődíjat kell fizetni.

Dómtér

A dómot átriumként öleli körül a Dómtér. Guidobald Thun érsek 1660 körül építtette meg Giovanni Antonio Darioval a boltíveket. A tér közepén a Sigismund Graf Schrattenbach érsek megbízásából Wolfgang és Johann Baptist Hagenauer által 1766 - 1771 között készített Mária-oszlop áll.

Salzburgi Dóm Múzeuma

1.200 év művészete Salzburgban. A kiállított alkotások széles skáláján szerepel az angolszász Rupertus-kereszt, a dóm kincstárának válogatott darabjai, sőt a hercegi művészeti és „csodakamra“ kuriózumai is.

Dóm Ásatási Múzeuma

A Residenzplatz és a Domplatz alatti területen. Egy római villa ásatási leletei, falmaradványok, épületrészletek, mozaikok, csatornák, a fűtőberendezés elemei. A XII. század végére felépült román stílusú dóm alapjai és nyugati tornyainak falmaradványai.

A salzburgi dóm felújítása

A salzburgi dómot az elkövetkező években teljesen felújítják. A püspöki templom belsejét 2028-ig teljesen felújítják. A szobrokon és az értékes festményeken évtizedekig tartó kosz és por hagyta nyomát.

A püspöki templom belsejét több mint 60 éve nem restaurálták. Mindennek készen kell állnia a katedrális 400. évfordulójára, 2028-ra. Az azonban, hogy addigra lesz-e ideiglenes lezárás, még nyitott kérdés. Belátható időn belül hatalmas állványok lesznek láthatók a székesegyház belsejében, a tér általános felújítása szükséges. Először 1959 óta, a második világháborút követő hosszú felújítás óta. Az összes műszaki berendezést, amelyek egy része az 1950-es évekből származik, szintén ki kell cserélni.

A felújítás egyes részei már hat éve, 2015 óta folyamatban vannak.

Hat éve lépésről lépésre, a hívek és a turisták számára szinte észrevétlenül zajlik a felújítás. A kanonokok sekrestyéje már elkészült, akárcsak a fülkék.

A felújítás költségeit még nem lehet számszerűsíteni - mondta Johann Reißmeier prelátus, a székesegyház kurátora.

Becslése szerint azonban a költségek kétszámjegyű milliós nagyságrendűek. Az általános felújítást a turisták által 2021 őszétől fizetendő belépődíjakból, valamint az érsekség, a tartomány, a város és a szövetségi műemlékvédelem hozzájárulásából finanszírozzák.

A dómban található alkotások 2023-ig nem lesznek láthatóak a látogatók számára. A Székesegyházi Múzeum 2024-es 50. évfordulójára a déli oratóriumot teljesen fel kell újítani, a 2028-as nagy 400. évfordulóra pedig a székesegyház teljes belső burkolatát.