Puxerloch barlangerőd

A Pleschaitz -hegy csaknem függőleges déli oldala 100 méterrel emelkedik a talaj fölé. Ebben, 900 méterrel a tengerszint felett, található a két barlangvár, Luegg és Schallaun maradványai. A nagyobb barlangban volt a Luegg-vár. A hozzáférés ma már nem engedélyezett. A barlangot fal veszi körül; belül régen lakóhelyiségek és egy forrás volt.

A Schallaun várával rendelkező kisebb barlang Lueggtől körülbelül 50 méterre nyugatra található, és már nem, vagy csak alpinista felszereléssel közelíthető meg. Ezt a független várat egy sziklafalon átívelő híd kötötte össze Luegggel.

Schallaun várát először 1181-ben említi egy oklevél. A történelem folyamán mindkét vár többször gazdát cserélt. Később már nem használták a várat, és hagyták pusztulni. A környéken megtelepedett rablóbandák hozzájárultak mindkét vár pusztulásához. Valószínűleg hozzájuk köthető az egykori rablóbárókról szóló híresztelés is. A 18. században a két barlangvárat magyarországi katonák fosztottákki, ami szintén hozzájárult az épületegyüttesek további pusztulásához. Ennek ellenére Luegg vára egészen a 19. századig lakott volt. Ma mindkét rom magántulajdonában van.

Schallaun eredetéről szóló legenda

Nagy Károly, a frankok hatalmas uralkodója megnyerte a harcias szászok elleni csatát, és hőstettét pazar győzelmi lakomával ünnepelte. A király kedvenc nemese, Charlot von Chalon többször is megtöltötte poharát, hogy csillapítsa a felhevült indulatokat. A kérdés az volt, hogy mi legyen a 30 000 foglyul ejtett szászokkal, köztük az elesett szász király két lányával. Mindkettőt Charlot-ra bízták. A nemes megszánta a két lányt, és otthagyta a frank udvar fényűző életét. Ezért elmenekült, és a Mur-völgyben felfedezte a sziklabarlangot. Amikor a háborús idők véget értek, és Charlotnak már nem kellett félnie az árulástól, felépítette Schallaun barlangvárát. Elvette a két nővér egyikét, és ezután egy rettegett rablóbárócsalád ősatyja lett.