Melki Apátság

Az alig néhány ezer lakosú Melk városka Wachau tájegységben terül el, s fölé magasodik az apátság 60 méteres hegy tetején álló, csak egyetlen úton megközelíthető hatalmas barokk épülete, amely jól látható már messziről az A1-es (nyugati) autópályán haladó gépkocsikból is.

A bencés kolostort II. Lipót őrgróf alapította 1089-ben. A császári lakosztályokban, ahol egykor VI. Károlyt, Mária Teréziát, VI. Pius pápát és Napóleont is elszállásolták, most állandó kiállítás van, amely a kincstárból, a levéltárból és könyvtárból származó kiállítási tárgyakkal mutatja be az apátság múltját és jelenét.

Feltétlenül érdemes meglátogatni a könyvtárat, mely talán a legszebb Közép-Európában. A könyvtár 1888 kéziratot őriz: a legrégebbiek a 9. századból származnak és köztük van egy 10-11. századi Vergilius-másolat is. 1997-ben fedezték fel a kéziratok között a 13. századból származó Niebelung-ének egy töredékét. A könyvtár könyvállománya összesen mintegy 100. 000 kötetre rúg. A nagy könyvtárteremben kb. 16. 000 könyv található.

Az apátsági nagytemplom (Stiftskirche) freskóit a legszebb barokk alkotások (J.M Rottmayr) között emlegetik. Az apátsági templom orgonáján játszott melki látogatása során 1768-ban a 12 éves Wolfgang Amadeus Mozart, akinek a különleges tehetségéről az apátság krónikái is megemlékeznek.

Legszebb látványossága a belső templom mellett talán a nyugati terasz, amelyről egyszerre látható a barokk templom homlokzata és a környező dunai táj.

Az új Apátsági Múzeumban különböző építészeti megoldásokat, fény, hang és új média effekteket felvonultató termek várják a látogatókat. Az apátság építését és gazdasági múltját pótlólagos számítógépes animációk teszik még érdekesebbé. Az apátságban tett látogatás fénypontja minden kétséget kizáróan a Márványterem és a művészi kialakítású könyvtár.

Az épületkomplexumhoz csatlakozik az apátság kertje a barokk kerti pavilonnal, amelyben Johann W. Bergl egzotikus freskói láthatók, a rózsakert, illetve a a 250 éves hársfákkal körülvett, szintén barokk stílusú medence. Sétáljunk végig a Bencés Ösvényen, menjünk el a Beszélő Kövekhez, és csodáljuk meg a nemrégiben felújított, csodálatos kis édenkertet is. A melki apátság kertje májustól októberig látogatható.

Az apátság egész évben nyitva áll a látogatók elött, de a téli hónapokban (november-március) csak idegenvezetéssel lehet végigjárni.

Érdekességek

A bámulatos gazdagságú könyvtár ihlette Umberto Eco A rózsa neve című, 1980-ban megjelent, világsikert aratott regényét, melynek egyik főszereplője Adso von Melk, vagyis Melki Adso. A regény eleje és vége ezen a helyen játszódik.

Állítólag egy titkos alagút torkollik Melk egy belvárosi házába, amelyet korábban arra használtak a szerzetesek, hogy észrevétlenül és inkognitóban kijussanak a kolostorból, és részt vegyenek a világi életben.

A Melki Apátság 1365 ablakával Ausztria legtöbb ablakával rendelkező épülete.

A kolostor kriptájában őrzik a magyar származású Szent Kálmán hermáját. Kálmán Skóciai Szent Margit fia, s egyes történészek szerint Margit anyja Szent István húga, Ágota volt. A későbbi szent 1012-ben a Szentföldről hazatérőben Bécs felé tartott. Akkoriban még eleven volt e vidéken a kalandozó magyaroktól való félelem, s egyes források szerint magyar ruhája, mások szerint magyar származású anyja miatt Bécs közelében, Stockerauban kémnek nézték a férfit, s felakasztották egy fára. Teste a legenda szerint két évig nem indult enyészetnek, sőt ha megsebezték, vérezni kezdett. Ezért a tetemet II. Henrik őrgróf 1014. október 13-án Melkbe vitette. Kálmán híre és népszerűsége gyorsan terjedt, s népies szentként különösen tisztelik Magyarországon, Ausztriában, Tirolban és Bajorországban: korai magyarországi kultuszáról tanúskodik egyebek között Könyves Kálmán Árpád-házi király (1074-1116) neve is. Egyes források szerint a XI. században Székesfehérvárra vitték Kálmán földi maradványait, s ott nagy tisztelettel őrizték, amíg - vélhetően a melki szerzetesek kérésére - vissza nem került Melkbe. Ma a koponya-ereklyéjét tartalmazó hermát az apátság kriptájában őrzik, s a kolostor főkapuját Szent Lipót és Szent Kálmán hatalmas szobrai díszítik.

Belépő 2024

16 euró/felnőtt és 8 euró/gyerek

A belépővel a parkot is lehet látogatni, de külön csak a parkra is van jegy: 5,50 euró/felnőtt és 4 euró/gyerek (6-16 év)