A bazilikát Donato Bramante olasz építész és festő tervezte, de a felépült templomot soha nem láthatta, művét halála után a reneszánsz egy másik óriása, Michelangelo fejezte be.
Bramantét a pápa 1504-ben bízta meg a vatikáni paloták átépítésével, aki elsőként a Belvedere udvarát tervezte meg.
Az új Szent Péter bazilikát is tervezni kezdte, a régi templom lebontása miatt a rómaiak romboló mesternek csúfolták. Bramante kilencosztatú, középső kupolával fedett, kisebb téregységekre tagolt templomot álmodott meg, de az új székesegyház haláláig alig öltött formát. Később többen áttervezték, majd 1547-ben Michelangelo lényegében az ő terveihez tért vissza, bár át is alakította őket. A kisebb téregységeket egymásba olvasztotta, ennek köszönhetően jött létre a tisztán áttekinthető, monumentális belső tér és az épület nem nyolcszögletű, hanem kerek kupolát kapott.
A talajtól 136,5 méterre magasodó kupolát nagyon masszívan építették meg. A XVI. századi építők a modernkori vasbetonhoz hasonlatos anyagot alkalmaztak, és különböző magasságban vasláncok segítségével erősítették a kupola stabilitását.

Giovanni Paolo Pannini festménye, 1735 (c) wikipedia
Michelangelo Pietája
Ütés- és golyóálló üvegpajzsot helyeztek el a Szent Péter bazilikában található Pieta szobornál a korábbi, 1973-as védőüveg helyére.
A világ egyik leghíresebb műalkotásaként ismert Pietát, amely Szűz Máriát ábrázolja ölében Krisztus testével, Michelangelo a XV. század utolsó éveiben alkotta.
A szobor 1517 óta a Szent Péter-bazilikában látható, 1749-től a bazilika jobboldali mellékhajója első kápolnájában látható.
Több mint ötven évvel ezelőtt, 1973-ban a szoborcsoportnál az után helyeztek el üvegfalat, hogy 1972. május 21-én egy férfi kalapáccsal megrongálta a Pietat. A magyar származású, ausztrál állampolgár Tóth László kalapáccsal támadt a szoborra. Megrongálta Mária alakjának arcát és bal karját. A helyreállítás kilenc hónapot vett igénybe, és utána a szobrot őrző kápolna bejáratát üvegfallal zárták le.
A most emelt, legfejlettebb technológiával készült üvegfal elmozdíthatatlan, kilenc réteg ütés- és golyóálló üveglap alkotja, és tökéletesen átlátszó, semmit nem vesz el a szobor látványából. Az üveget olasz kutatócsoport fejlesztette ki. Elhelyezése és rögzítése hat hónapot igényelt.
A védőüveg felülete ötven négyzetméter, tömege csaknem 3,5 tonna, és a földrengéseknek is ellenáll. A régi üvegfal tizenkilenc milliméter vastag volt, az új huszonnégy és fél.
A bazilika állatai
Ha jól körbenézünk, felfedezhetjük, hogy hányféle állatot "rejtenek" a Szent Péter bazilika szegletei. Szarvasok, galambok, kígyók, lovak, bárányok, sasok és halak népesítik be a világ legnagyobb keresztény bazilikáját. Az egyetlen egy macska a bazilika szent kapuján látható, amelyet a 25 évenként ismétlődő jubileumi évben nyitnak meg a zarándokok előtt. A bronzkapun látható Angyali üdvözlet jelenetén leselkedik a macska.
A sekrestye ajtaján egy márvány denevért fedezhetünk fel. Gyíkok pedig úgy kerültek a bazilikába, hogy amikor Gian Lorenzo Bernini a főoltár oszlopait kiöntötte, két gyík beleesett a forró bronzba, amely a mai napig őrzi az állatok formáját.

Szent Péter tér 1962-ben (c) Fortepan/Inkey Tibor
Alessandro Algardi: Attila Róma előtt
Alessandro Algardi nagyméretű, drámai, magas domborműves márványtábláját, amely I. Leó pápát és Attilát ábrázolja, 1646 és 1653 között készült, a köznyelvben Fuga d'Attila vagy Attila menekülése néven emlegetik. A Szent Péter-bazilika számára készült, és újjáélesztette az ilyen márványreliefek használatát. Korábban is használtak nagyméretű márványreliefeket a római templomokban, de a legtöbb mecénás számára a márványból faragott oltárképek túlságosan költségesek voltak. Ezen a domborművön a két főalak, a szigorú és bátor pápa és a megdöbbent és megrémült Attila a középpontból három dimenzióban tör előre. Csak ők ketten látják a pápa védelmére gyülekező, leereszkedő angyali harcosokat, míg a háttérreliefeken a többiek kitartóan végzik földi feladataikat.
A téma alkalmas volt a hatalmát növelni kívánó pápai állam számára, hiszen azt a történelmi legendát ábrázolja, amelyben Nagy Szent Leó, az első pápa, aki megkapta a pápai címert, természetfeletti segítséggel tartotta vissza a hunokat Róma kifosztásától. Barokk szempontból az eset közös téma: az ember ügyeibe való isteni beavatkozás pillanata. Algardi patrónusának üzenete a domborművön keresztül az lenne, hogy minden nézőt szigorúan emlékeztessen a pápai képességre, hogy isteni megtorlást idézzen meg az ellenséggel szemben.
Algardi egy éven belül halt meg Rómában, miután befejezte híres domborművét, amelyet a kortársak csodáltak.
Magyar kápolna
Szent Péter-bazilika altemplomában található a Magyarok Nagyasszonya-kápolna, ahol 2004 óta rendszeres a magyar nyelvű szentmiseszolgálat.
Az 1980-ban épített vatikáni magyar kápolna annak az egykori magyar zarándokháznak és kápolnának az utódja, amelyet még Szent István korában emeltek a Szent Péter bazilika mellé. Ezeket 1776-ban lebontották.
A Szent Péter bazilika altemplomában található nemzeti kápolnák sorában a magyar esik a legközelebb a főoltárhoz. A Magyarok Nagyasszonya-kápolna oltáránál a Madonna és Szent István szobra áll, Varga Imre szobrászművész alkotásai. A kápolna falát díszítő magyar szentek és boldogok domborművei közül a két legutolsó az 1997-ben boldoggá avatott Apor Vilmos püspököt és a "szegények orvosát" a 2003-ban boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázolja.
A Szent Péter bazilika kupolájának megmászása
A vatikáni Szent Péter-bazilika kupolája minden nap látogatható - kívül-belül.
A Szent Péter-kupola látogatása április és szeptember között minden nap 8.00 és 18.00 óra között, október és március között pedig 8.00 és 17.00 óra között lehetséges.
A kupolát Michelangelo tervezte, aki 1547-től kezdve dolgozott a bazilika építésén. Michelangelo 1564-ben bekövetkezett halála után tanítványa, Giacomo Della Porta vette át a munka irányítását, aki 1590-ben fejezte be a kupola építését. A Szent Péter kupolájának belső átmérője 42 méter.
A feljutás két szintből áll: az első rész a kupola belsejébe vezet, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az alatta lévő bazilikára, valamint közelről is megtekintheti a mozaikokat.
A látogatók gyalog vagy lifttel is megtehetik a 320 lépcsőfokot, és a látogatásnak ez a része magában foglalja a tetőre való feljutást is, Jézus és az apostolok szobrai mögé.
A látogatás második része a kissé kalandvágyóbb látogatóknak szól. Összesen 551 lépcsőfokot kell megmászni, amelyek egyre keskenyebbek és kanyargósabbak lesznek, és egy szűk, dugóhúzó lépcsőházban végződnek. Ha klausztrofiában szenved, ez nem önnek való.
A Szent Péter kupola tetejére érce látogatóknak pazar kilátás nyílik Róma városára.
A kupola tetejére feljutva madártávlatból látható a Vatikánt, valamint a 136 méterrel lejjebb elterülő Róma lélegzetelállító panorámája.
A kupola bejárata a Szent Péter-bazilika oszlopcsarnokánál található, amely naponta 07.00 és 19.00 óra között (április-szept.), illetve 07.00 és 18.00 óra között (okt-március) tart nyitva.
A Szent Péter-bazilikába a belépés ingyenes, de a kupolamászás 8 euróba kerül, ha a lépcsőn megyünk, vagy 10 euróba, ha a lifttel. Kizárólag készpénzzel lehet fizetni.
A Szent Péter bazilika híres baldachinját felújították
250 év után először restaurálták a római Szent Péter bazilikában található híres Bernini-baldachint. A Vatikánban található bazilikában a pápai oltárt borító hatalmas bronz baldachin építési munkálatai 2024. február második hetében kezdődtek el.
A restaurálás célja az volt, hogy a Szent Péter-bazilikát felkészítsék a 2025-ös szentévre. A pápai szertartások és istentiszteletek a felújítás ellenére is lehetségesek. Az építési munkálatokra 250 évvel a legutóbbi restaurálás után kerül sor, és pontosan 400 évvel az 1624-es építkezés megkezdése után.
Mauro Gambetti bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapja szerint a csaknem 30 méter magas baldachin restaurálása mintegy tíz hónapot vesz igénybe. A munkálatokkal a 2024. december 24-i szentévnyitóra kell elkészültek.
A restaurálás összesen 700 000 euróba került, és a Kolumbusz Lovagok, egy katolikus laikus egyesület finanszírozta. Gambetti bíboros szerint a baldachin, amelyet Gian Lorenzo Bernini olasz szobrász 1624 és 1633 között készített, nagy szimbolikus értékkel bír. A Szent Péter-bazilika közepén áll, és a liturgia szerves részét képezi.
Értékeld te is!