Duino kastélya

A Duino kastély a több mint 400 éve a Della Torre család tulajdona. A kastély egy része és fantasztikus parkja látogatható.

Az építkezés 1389-ben kezdődött a Ugone Duino Trieszti kapitány vezetésével a 10. századból származó Castelvecchio helyett, amelynek romjai még mindig láthatóak a tengerre néző sziklákon. 

A vár 1473-ban került a Habsburgok ellenőrzése alá. A Habsburgok kapitányai által irányított birtok azonban rövidesen - házassági kapcsolok révén - a della Torre család tulajdonába jut. A della Torre dinasztia uralma 1783-ban IX. Rajmund halálával ér véget, s az ő lányának házasságával a Hohenlohe hercegi család birtokába kerül Duino, akik egészen az I. világháború kezdetéig lakták a kastélyt.

1945-ben Raimondo Della Torre Tasso herceg, családja egykori székhelyének újra birtokába jutva, megújítva a korábbi hagyományokat kiemelkedő nemzetközi konferenciák és alapítványok helyszínévé tette a várkastélyt. Raimondo herceg halála (1986) után fia, Carlo Alessandro Della Torre Tasso herceg vette birtokba Duinót.

A kastélyban 18 terem mesél a Thurn und Taxis (Torre e Tasso) család történetéről. A helyiségekből szinte majdnem mindig lehet látni a tengert! A teraszokon kilépve fel lehet menni a vártoronyba is, ahonnan gyönyörű látványt nyújt a tenger.

Az I. világháború pusztításai után helyreállított vár udvarát különböző korokból származó épületek övezik, a két bástyával erődített falakat csodálatos kert veszi körül, ahonnan több irányba varázslatos panoráma nyílik.

A kastély kertjében megtekinthetünk egy második világháborús bunkert, ami a családot védte, a háború alatt.

Mint minden valamirevaló várhoz, Duinóhoz is kötődnek romantikus legendák: a legismertebb ezek közül a Fehér Hölgyről szóló, aki kővé meredve néz az öböl fölé szikla alakjában. Amikor kegyetlen férje, Duino ura lelökte a vár sziklájáról asszonyát, sikolya - mielőtt a tengerbe zuhant volna - kővé változtatta. A szikla jól látható a partról.

A hagyomány szerint az olasz irodalom első nagy alkotója, Dante Alighieri (1265-1321) is vendégeskedett Duinóban a veronai Cangrande della Scala követeként.

Az egyik leghíresebb lakója azonban Alexander von Thurn und Taxis (Alessandro Della Torre Tasso) felesége, Mária hercegnő (1855-1934), aki a Della Torre család bergamói ágának a leszármazottja. Irodalmi szalonjának illusztris vendégei között találjuk, Richard Strausst, Paul Valéry-t, Victor, Hugo-t, Mark Twaint, Gabriele D'Annunziot és Eleonora Dusét is, leghíresebb vendége azonban a német nyelvű szimbolista költészet talán legnagyobb költője, Rainer Maria Rilke volt.

Mária hercegnő volt Rilke egyik legfontosabb levelezőpartnere, mecénása, védőangyala, aki duinói kastélyában több ízben is hónapokra vendégül látta a költőt. Vendéglátója kedvességének és a varázslatos természeti környezetnek köszönhetően itt írta Rilke a híres Duinói elégiáit: 1911. október 22-től 1912. május elejéig lakott Duinóban, majd 1912 szeptember végétől október közepéig, 1914 április 22-től május elejéig újra Duinóban volt Rilke, s az 1920-as években még egyszer.

Nyitva tartás: április-október, kedd kivételével naponta