Castel Nuovo - Nagy Lajos király is ostromolta

IV. Kelemen pápa 1266-ban a francia Anjouk családjából való IX. Szent Lajos testvérét, I. Károlyt iktatta be a Szicíliai Királyságba. A beiktatás idejében még Palermo volt a királyság székhelye. I. Károly azonban néhány év múlva a Rómához közelebb fekvő Nápolyba tette át székhelyét. Új rezidenciáját a Castel Nuovoban rendezte be. Ez utóbbi körül alakult ki Nápoly új arisztokrata központja számos palotával és királyi hivatali épülettel. A vár melletti kikötőt bővítették, s a kikötő és a domboldal között új városnegyed épült. A fényűző Anjou-udvar körül élénk művészeti és szellemi élet alakul ki.

II. Károly trónra kerülésével vált a Castel Nuovo Nápoly történelmi magjának központjává. Számos történelmi esemény színhelye volt.

Anjou Róbert király uralkodása alatt a várat kibővítették és tovább díszítették. Az olasz művészet egyik fontos központja lett. 1347-ben I. Lajos magyar király hadai kifosztották és csak I. Johanna királynő uralkodása idején állították helyre. Az újjáépített vár ellenállt I. Lajos második hadjáratának.

Az V. Alfonz trónra kerülésével (1442) kezdődő Aragóniai-ház idején felújították a védelmi rendszereket, ekkor építették a híres diadalívet, mely a bejáratot díszíti, Alfonz nápolyi bevonulásának tiszteletére.

A vár csarnokában történt a nevezetes Bárók összeesküvése Ferdinánd király, Alfonz fia ellen. A király meghívatta báróit egy lakomára, majd az este folyamán katonáival bezárattatta a csarnok ajtóit és letartóztatta a vendégeket, kiket később kivégeztetett.

Nápoly 1494-es francia feldúlása után, a királyság spanyol kézbe került, és a vár elveszítette jelentőségét mint királyi rezidencia. A spanyol királyok ideiglenes lakhelye volt nápolyi látogatásaik során. Utoljára III. Károly használta, miután 1734-ben nápolyi királlyá koronázták.

Az utolsó módosításokat 1823-ban végezték el a váron. 1860 után városi hivatalok működtek benne, majd az 1990-es évektől kezdődően egy várostörténeti múzeumnak ad helyet.

A vár egyetlen megmaradt Anjou-kori része a várkápolna, amelyet a 16. században reneszánsz stílusban alakítottak át. Egyhajós belsejét Anjou-korabeli freskók díszítik. Szentélyében a cibórium a 15. század végéről való. A kápolnából 147 lépcsőfok vezet fel a Sala dei Baroniba, illetve a sekrestyén keresztül megközelíthető a templom pincéje, az egykori várbörtön.

Belépőjegy:
Felnőtt: 5 euró
18 év alatt és 60 év felett ingyenes.