10 műalkotás, amit Velencében látni kell

A velencei iskola művészei, Bellini, Giorgione, Tintoretto, Tiziano és Veronese művei a város eredendő termékei: mintha a reneszánsz köztársaság hedonizmusa, kereskedelmi energiája és nagyszerűsége érződne rajtuk. Ma a festmények és freskók a turistáktól lüktető főutak mentén elrejtett, forgalmas múzeumok és csendes templomok falait díszítik. A város más helyiségeiben a modern művészet fontos gyűjteményei láthatók. 

Bellini: San Zaccaria oltárképe (1505), San Zaccaria-templom

Az oltár fölött, a barokk festményekkel teli falon elhelyezett Bellini pazar remekműve azonnal magára vonja a figyelmet. Ebben a "sacra conversione"-ban - egy olyan műfajban, amelyben a Madonna és gyermeke mellett különböző korok válogatott szentjei szerepelnek - a művész megmutatja, hogy ragaszkodik Giorgione gazdag, hangulatos színeihez: Péter pazar kék és sárga köntösben, Jeromos pedig ragyogó vörösben pompázik.

A 74 éves Bellini a jelenetet egy fülkébe festette, amelyet keretező oszlopok kereteznek. Azzal, hogy a festményen zseniálisan integrálta a tényleges oszlopokat a tökéletesen ábrázolt kápolnába, olyan érzetet kelt, mintha a mű magából az építészetből nyílna ki.

Tintoretto: Keresztre feszítés (1565) a Scuola Grande di San Roccóban

A jótékonykodó San Rocco testvériség, velencei polgárok gazdag csoportja a Scuola Grandét építtette székhelyéül, Tintoretto pedig 23 év alatt 54, az Ó- és Újszövetségből vett jeleneteket ábrázoló művekkel díszítette az aranyozott belső teret.

A Keresztre feszítés 1565-ben készült el.

Az eredmény egy lélegzetelállítóan szép, Velence legnagyobb képciklusa. A félelmetes Keresztre feszítés vitathatatlanul Tintoretto legjobb alkotása. A hatalmas vásznon kétségbeesett tömegek nyüzsögnek, akik a kereszt lábánál gyűlnek össze a mennydörgő égbolt hátterében.

Golgotáján a keresztút kanyarja két részre osztja a vásznat, az alsó, sötét részen a két lator, fenn a fényben Jézus viszi a feszületet, a dinamikus szerkesztés a vértanúságot diadalmenetté változtatja. 

Gustav Klimt: Judit II. (1909), Modern Művészetek Nemzetközi Galériája, Palazzo Ca' Pesaro

A Biblia szerint Judit lefejezte Holofernész hadvezért, hogy megmentse városát, Betúliát a pusztulástól. Klimt először 1901-ben ábrázolta a figurát, és nyolc évvel később tért vissza a témához ebben a kontrasztos színekkel teli lázadásban. A művet a dinamizmusnak a Salome Hét fátyol táncára emlékeztető érzése hatja át, és az 1910-es Biennálét követően Velence városa vásárolta meg.

Ma a Ca' Pesaro első két emeletén található Modern Művészetek Galériájában látható, amely egykor a 17. századi dózsét is adó, nagyhatalmú helyi család otthona volt. A palota harmadik emeletén a Keleti Művészetek Múzeuma található.

Pala d'Oro (10-13. század), Szent Márk-bazilika

A "Chiesa d'Oro" ("Aranytemplom") néven emlegetett Szent Márk-bazilika az olasz-bizánci építészet egyik legszebb példája a világon.

A bazilika főoltárán található a Pala d'Oro, az aranytábla, a világhírű ötvösmű, amely bizánci és velencei gótikus mesterek közös alkotása. A tábla két részből áll, egy 3,34 méter széles és 2,12 méter magas fatáblából és a ráhelyezett vastag aranyréteggel borított ezüstlapokból. A táblát 1927 igazgyönggyel és drágakővel, 255 zománcképpel és 39 kisméretű, szenteket ábrázoló mellszoborral díszítették. A Pala d'Oro 976-ban Konstantinápolyban készült.

A Pietro I Orseolo dózse által 976-ban megrendelt és később kibővített, pazar Pala d'Oro oltár a negyedik keresztes hadjárat után Konstantinápolyból hozott zománcokat tartalmaz. Az aranyszerkezetben 1300 gyöngy, 300 zafír, 300 smaragd, gránát, ametiszt, rubin és topáz található.

Giorgione: La Tempesta (1505 körül), Gallerie dell' Accademia

Ez a mű nemcsak a világ egyik első tájképe, hanem Velence legrejtélyesebb festménye is. Giorgione hangulatosan ábrázol egy zöld és türkizkék tájat, amelyet villámlással világítanak meg. A bal oldali férfit többféleképpen azonosították pásztorként és katonaként, míg a gyermeket szoptató meztelen nőt néha cigányként írják le. Hogy a mű társadalmi-politikai allegóriát, szimbolikus elbeszélést vagy puszta fantáziát ábrázol-e, attól függ, kit kérdezünk.

A művet a Gallerie dell'Accademia galériában állítják ki, amely a velencei iskola művészeinek, köztük Bellininek, Tintorettónak és Tiziánnak a temploma.

Veronese: Dicsőséges Madonna Szent Sebestyénnel (1572), San Sebastiano-templom

A San Sebastiano templom józan reneszánsz homlokzata Veronese érett korszakának műveinek tárházát rejti. A művész freskó- és festményciklusa a szent életéből vett jeleneteket ábrázol, és a freskók és festmények a falakon, a mennyezeten és az orgonakarzaton található panelek között terülnek el.

A templom oltára fölött büszkén áll a Dicsőséges Madonna Szent Sebestyénnel, amelyet 2017-ben a templom többi művével együtt a Save Venice nonprofit szervezet gyönyörűen restaurált.

Veronese több mint 20 évig dolgozott a festményeken, és a templomban van eltemetve.

Giovanni Battista Tiepolo: Neptunusz ajándékokat nyújt Velencének (1758 körül), Dózse-palota

Tiepolo allegóriája, amelyet egy elhalványuló Tintoretto-freskó helyettesítésére rendeltek, Velence gazdagságát és a tenger feletti uralmát dicsőíti. Velencét Szent Márk oroszlánjára támaszkodó gyönyörű királynőként ábrázolja. Neptunusz, a tenger istene ajándékokat kínál neki egy pénzérmékkel, korallokkal és gyöngyökkel teli bőségszaruból.

Jackson Pollock: A Hold asszonya (The Moon Woman, 1942), Peggy Guggenheim gyűjteménye

New York-i és bilbaói múzeumok mellett a Solomon R. Guggenheim Alapítvány kezeli a Peggy Guggenheim-gyűjteményt is, amely az örökösnő egykori velencei otthonában látható. A kubista, szürrealista és absztrakt expresszionista művekből álló 20. századi gyűjteményben számos Jackson Pollock-kép is található, amelyek egy egész szobát töltenek meg.

A Hold nő című alkotás, amelyet egyértelműen Picasso ihletett, akinek műveit 1939-ben a MoMA-ban mutatták be, egy rikítóan színes, érzéki lényt ábrázol, akinek színes bőrredőit egy koromfekete gerinc köré tekerték.

Tiziano: Pesarói Madonna (1519-26), Santa Maria Gloriosa dei Frari bazilika

Tiziano védőszentjét, Jacopo Pesarót, a ciprusi Páfosz akkori püspökét ábrázolja, amint családtagjai, szentek, egy lovag, két fogoly és egy turbános török mellett a Madonna lábainál térdel. A művész szakított azzal a hagyománnyal, hogy az áhítatos alakokat a kompozíció középpontjába helyezte, hogy a mozgás érzetét jobban érzékeltesse.

A bazilikában található három családi sírkamra, amelyek Jacopo Pesaro, Giovanni Pesaro dózse és Benedetto Pesaro tábornok földi maradványait tartalmazzák. Claudio Monteverdi zeneszerző, Tiziano és Canova szíve is itt nyugszik.

Antonio Canova: Daidalosz és Ikarosz (1779) című alkotása, Museo Correr

A Piazza San Marco térre néző Museo Correr a 17. században elkészült Procuratie Nuove és a 19. század elején Napóleon által a köztársaság bukása után épített Procuratie Nuovissimi részeiben kapott helyet. A kiállításon látható Canova első márványszobra, amely egy idős, a kortól elsorvadt testű Daidaloszt ábrázol, amint viaszszárnyakat erősít fia, Ikarosz hátára.

A múzeumban Antonello da Messina, Carpaccio és Bellini művei, valamint Velence történetét bemutató térképek, építészeti tervek és makettek is megtekinthetők.