A ciszterci szerzetesek templomát 1182-ben alapította III. Béla király a francia föld legnagyobb és leghíresebb ciszterci apátsága, a Champagne-i Clairvaux filiájaként. A templom első szerzetesei is francia apátságból érkeztek. A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték.

Eleinte az apátságot egyszerűen bakonyinak nevezték, de már 1199-ben előfordult a később meghonosodott Zirc név is.

A birtokokkal gazdagon ellátott kolostor végzetét a török okozta. A hódítóktól rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém török kézre kerülése (1552 után) a törökök földúltak. A török pusztítás után az új templom alapkövét 1732-ben helyezték el, az építkezés 1752-ben fejeződött be. Az apátsági templomot 1752. június 3-án szentelte fel Padányi Bíró Márton veszprémi püspök.

A kéttornyú templom már hatalmas méreteivel is lenyűgöző látványt nyújt: belső tere 54 méter hosszú, 24 méter széles és 25 méter magas. Tervezője ismeretlen. A nyugatra néző főhomlokzat ma nem tisztán barokk stílusú, mert az eredeti hagymakupolás, fazsindelyes tornyokat 1854-ben átépítették és magasították. 1958-ban a mai kősisakokkal látták el, amelyek jobban ellenállnak a bakonyi időjárás viszontagságainak, de stílusuk elüt a barokk homlokzattól. A templom belsőépítészeti és képzőművészeti értékei közül kiemelésre méltó a főoltárkép, amely Franz Anton Maulbertsch osztrák festőművész alkotása: Szűz Mária mennybevitele.

A templom 1995-ben kezdődött restaurálásakor - az 1891. évi sötét átfestés eltávolítása után - visszaállították a freskók és a berendezés eredeti világos színeit és aranyozását. A napjainkra restaurált csodálatos freskók Wagmaister József pesti festőművész alkotásai.

A ciszterci templom megalapításának 800. évfordulója alkalmából, 1982. augusztus 2-án a templomot basilica minornak nyilvánították. A kisebb bazilika (basilica minor) rang a templomok pápától kapott kitüntető címe, melynek adományozása a XVIII. századtól terjedt el. Építészeti stílushoz nem kötődik. Világszerte több mint 1400 basilica minort tartanak számon. Kiváltságai közé tartozik a pápai címerben található kulcsok ábrázolásának alkalmazása saját fölszerelési tárgyain, az umbraculum (a pápai hatalmat jelképező, aranyszínű és vörös selyemből készült napernyő) és a tintinnabulum (a pápai hatalmat jelképező, rúdra erősített kis harang) elhelyezése az oltár két oldalán. Magyarországon a zircin kívül még az esztergomi, az egri, a győri, a keszthelyi, a székesfehérvári, a veszprémi, a sárospataki, a pécsi székesegyház, a budapesti Szent István-bazilika, a pannonhalmi főapátsági, a szegedi Fogadalmi-templom, valamint a mátraverebélyi, a máriaremetei, a máriabesnyői, máriagyűdi és a máriapócsi kegytemplom basilica minor.