Jeli Arborétum

Azonban nemcsak a "csúcsidőszakban", a virágzás idején érdemes felkeresni a Kám községtől 3,5 kilométerre található 107 hektáros kertet, hiszen több száz féle fenyő és lombhullató fa található meg az arborétumban, a Kaukázustól a Balkánon át egészen az Egyesült Államokig és Kanadáig a világ számos tájáról hoztak ide különböző fajokhoz tartozó egyedeket.

A Jeli Arborétumot Ambrózy-Migazzi István grófnak köszönhetjük, aki még az 1920-as évek elején telepítette az első
fákat és cserjéket.

Öt hektár a tulajdonképpeni Ambrózy-hagyaték, igazából ez adta a magját Jelinek. Ambrózy-Migazzi István gróf 1869-ben Nizzában született, családi birtokaik azonban Vas megyében voltak, édesanyja Erdődy Agáta grófnő volt, akinek családja szintén erősen kötődött ehhez a vidékhez.

Ambrózy-Migazzi István külföldön előbb jogot tanult, majd Bécsben és Budapesten botanikai tanulmányokat is folytatott. Országgyűlési képviselő, felsőházi tag volt, de igazán mindig is a botanika érdekelte. Sokat utazott, a mediterrán növényvilágot tanulmányozta, leginkább az foglalkoztatta. Azt kutatta, hogyan lehetne a különböző lombhullató és örökzöld növényeket - fákat és cserjéket - egymással társítva megtelepíteni úgy, hogy életben maradásuk a kontinentális éghajlati viszonyaink között biztosított legyen, és "örökké zöldellő" kertek jöjjenek létre.

Előbb Malonyán, felesége, Migazzi Antónia grófnő birtokán kezdte meg a botanikai kísérleteket, később azonban - miután 1914-ben hazalátogatott Tanára -, a háborút és a trianoni békepaktumot követően nem tért vissza a Csehszlovákiához csatolt Malonyára, hanem végleg magyarországi birtokaira költözött. Egyebek között ő tervezte a Gellérthegy és a Dunakanyar zöldfelületi rekonstrukcióját is.

A Jeli Arborétum telepítését 1922-ben kezdte meg, a munkát egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig folytatta. Sírhelyét maga jelölte ki az arborétum közelében, kriptáján a Semper vireo - vagyis örökké zöldellek - felirat olvasható.

Gróf Ambrózy-Migazzi István kilátó

A 20 méter magas kilátó a néphagyományokat őrizve, harangláb alakú. Dr. Ambrózy-Migazzi István gróf autodidakta módon képezte magát kora egyik legnagyobb botanikusává, 1922-ben, a Vas megyei Kám határában hozta létre Európa egyik legszebb botanikus kertjét.

Akadálymentesített tanösvény

800 méter hosszú akadálymentesített járda mentén 25, Braille-írással is ellátott tábla ismerteti a látássérültekkel a karnyújtásnyira álló fákat és cserjéket.

A szintén akadálymentessé tett parkolóhelyről különleges burkolattal készült járda vezet a pénztárhoz, a mozgássérültek által is használható illemhelyhez és a főbejárathoz. A látássérülteket hangos idegenvezető eszköz is segíti.

A második ütemben újabb 660 méteres tanösvényt alakítottak ki, 13 új táblával, illetve egy nagyméretű
köszöntőtáblával. Az új táblákon a magyar és Braille-írásos szöveg mellet már németül is olvasható az ismertetőszöveg.

A bejárat közeléből induló akadálymentes sétaút az arborétum egyik legfajgazdagabb részén halad át, az arborétum megálmodójának és létrehozójának, gróf Ambrózy-Migazzi Istvánnak az örökségét mutatja be.

A második ütem három helyen kapcsolódik a már meglévő akadálymentesített járdához, az új szakasszal eddig kevésbé ismert arborétumrészlet kerül a látogatók figyelmébe, és a bejárás során megpihenhetnek az újjáépített védőházban és padokon.

Lombkoronaösvény csúszdával

A látogatók 2019-tól vehetik birtokba a 10 méter magasan kanyargó, 130 méter hosszú, lombok közötti sétautat.

Az arborétumban többek között a Sziklás-hegységben honos fenyőritkaságokat mutatják be. A mamutfenyők, óriás jegenyefenyők, homlokfenyők lombjában tett séta közben a környék madárvilága is megfigyelhető lesz. Az élményeket egy csúszda is színesíti. A sétányhoz egy akadálymentesített völgyhíd is tartozik, melyen kerekesszékkel és babakocsival is lehet majd közlekedni.