» Magyarország » Budapest
A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente 1 millió látogatója van. A világ egyik legnagyobb múlttal bíró állatkertjében több mint 300 növény- és 900 állatfaj él.
A gyűjtemény változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Az intézmény állatállománya 2019. január elején 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll.
Az emlősöket 131 faj 1312 egyede, a madarakat 152 faj 1225 egyede, a hüllőket 125 faj 831 egyede, a kétéltűeket 32 faj 321 egyede, a különféle halakat pedig 204 faj 4340 egyede képviseli az Állatkertben.
A gerinctelenek közül 206 különféle fajjal foglalkoznak, amelyek közül 102 faj esetében van egyedi nyilvántartás 646 egyedre. További 104 gerinctelen faj - elsősorban nagy egyedszámban tartott rovarok - esetében viszont nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért ezek az állatok tenyészetenként szerepelnek a leltárban.
A teljes állatgyűjteményhez még hozzá kell számolni a Fővárosi Állat- és Növénykert kezelésében lévő Margitszigeti Kisállatkertet is, ahol 25 faj 132 egyedét mutatják be, de ebből 19 faj a városligeti bemutatóhelyen is megtalálható.
A bemutatott állatok változatos állatcsoportokat képviselnek. A budapesti intézményben igyekeznek minél szélesebb keresztmetszetet bemutatni az élővilág sokféleségéből. Ez a célkitűzés több mint száz éves, és eredetileg az intézményt 1911 és 1919 között irányító egykori igazgató, Lendl Adolf nevéhez fűződik, aki már a 20. század első éveiben megfogalmazta e sokféleség bemutatásának fontosságát, több mint fél évszázaddal megelőzve korát.
Lendl Adolf koncepciója nemcsak az állatokra, hanem a növényvilágra is kiterjedt, így a városligeti intézmény több mint egy évszázada nemcsak állat-, hanem növénykert is. A bemutatott növényfajok és -változatok száma a négyezret is eléri.
A változatos zoolgógiai és botanikai gyűjtemény is hozzájárult ahhoz, hogy az állatkertészeti berkekben mértékadónak tekintett úgynevezett Sheridan-listán, amely Európa 110 vezető állatkertjét pontozza és rangsorolja, a Fővárosi Állat- és Növénykert a hazai állatkertek közül a legmagasabb pontszámot kapta, s az összeurópai mezőnyben is az előkelő 17. helyen áll, Koppenhágával és Dublinnal holtversenyben.
Változatos programkínálat, új állatok, többek között barnamedvék, hím tigris és zsiráfbika, valamint megújult bemutatóhelyek várják az érdeklődőket a budapesti állatkert idei, 2024-es szezonjában.
2023-as év kiemelkedően sikeres volt a városligeti intézmény életében: az Állatkert továbbra is a leglátogatottabb kulturális intézmény és turisztikai attrakció az országban. Több mint 1,1 millió látogató volt kíváncsi az Állatkert látnivalóira és programjaira.
A megújuló bemutatóhelyekről kiderült, hogy a közelmúltban például az óriásvidráknak otthont adó épületet hozták rendbe, az ázsiai vadkutyák kifutójának megnagyobbítása pedig a napokban fejeződött be.
Nemcsak az állatok, hanem a növények bemutatása terén is újdonságokra számíthat a közönség. Egy új, pozsgás növényeket bemutató üvegház, valamint a Japánkert dombjának oldalán egy teraszos teaültetvény kialakításán jelenleg is dolgoznak az Állatkert kertészei.
Események
Április 21-ig tart a tavaszi lampionvarázs elnevezésű program, április 22. és 26. között pedig fenntarthatósági témahét lesz az intézményben. Május végén biodiverzitás témahetet szerveznek, kitekintéssel Vietnam élővilágára; májustól pedig kulisszák mögötti, esti sétákra is invitálják a látogatókat.
Nyáron ismét lesz Zoo Tábor, valamint a hátrányos helyzetű családok számára meghirdetett VakációZoo tábor is. Augusztusban külön rendezvénnyel ünneplik meg az Állatkert születésnapját, szeptemberben pedig megtartják a Kutatók éjszakáját és az Állatvédelmi témahetet.
A Fővárosi Állat- és Növénykertnek határozott törekvése, hogy a Biodóm területét a beruházás szüneteltetésének ideje alatt is hasznosítsa különféle, az intézmény hivatásával és szellemiségével összeegyeztethető, a speciális építményben műszakilag is megvalósítható események befogadásával.
Új állatok érkezése
A tavaszi időszakban több fontos állatszállításra is sor került, valamint az elkövetkező hetekben továbbiak is várhatók: az egyik legjelentősebb változás lesz Lloyd, a jegesmedve elutazása, helyére barnamedvék fognak kerülni, mely faj az elmúlt években hiányzott az Állatkertből. A jegesmedve tartását szünetelteti az intézmény.
A közelmúltban elutazott állatok között van Igor, a hím rozsomák, mely állat helyett egy másik hímet várnak a továbbra is Budapesten látható nőstény állat, Tuija mellé.
A tervek szerint a közeli jövőben egy új zsiráfbika érkezik majd a meglévő nőstények mellé. Ezekre az állatszállításokra a szóban forgó fajok további szaporítása érdekében, az európai állatkerti tenyészprogram keretében kerül sor.
A már megérkezett nőstény szibériai tigris, Agnes mellé az Állatkert elkövetkező hetekben egy hím állatot is be fog szerezni. A cél az, hogy az új tenyészpárnak idővel utódai is szülessenek.
Újra láthatóak barnamedvék a Fővárosi Állat- és Növénykertben
Csángót és Hargitát, a két barnamedvét a Fővárosi Állat- és Növénykert 158. születésnapján mutatták be a nagyközönségnek.
A látogatók utoljára 2020 nyarán láthattak barnamedvéket a fővárosi intézményben.
A veresegyházi medveotthonból érkezett két fiatal barnamedve a jegesmedve korábbi lakóhelyén kapott helyet.
Az állatkerti Kisszikla északi oldalán elhelyezkedő kifutó eredetileg 1912-ben létesült, majd 2006-ban jelentősen kibővítették, és egy nagy, a közönség felől üvegfalú medencét is építettek hozzá. A barnamedvék fogadására készülve többek között megnövelték az ásási lehetőséget kínáló talajfelületet, illetve különféle mászófákat, az állatoknak elfoglaltságot nyújtó berendezési tárgyakat is beépítettek a kifutóba.
|
Értékeld te is!