» Magyarország » Heves » Mátra
Az Abasár fölött magasodó Sár-hegyet növénytani ritkaságokban gazdag flórája és lepkefaunája miatt védetté nyilvánították.
Vulkanikus talaja kiváló szőlőtermőhellyé teszi a dűlőt, amelynek árvalányhajas, törpemandulás déli fekvésű oldala egészen mediterrán hatású. Az 500 méter magas, félkúp formájú hegy tetején, a Dobóczi-laposon találjuk Magyarország legmagasabban fekvő szőlőültetvényeit.
Természeti kincseit a hét kilométeres, Mátrafüred és Gyöngyös között húzódó tanösvényen ismerhetjük meg alaposabban. Félúton érdemes megpihenni a bájos, 18. századi Szent Anna-kápolnánál és a közelében lévő Szent Anna-tónál. A Mária-út abasári, jórészt pincék és szőlőültetvények között kanyargó, nyolc kilométeres szakasza is érinti a Sár-hegyet, mi több egy pincén is keresztül halad.
Egészen 1522-ig az Aba nemzetség birtoka volt, amely I. Istvántól kapta ezt a területet. Magát a falut Csaba nádor és fia, a későbbi király, Sámuel alapították. Aba Sámuel monostort is alapított itt.
2007-ben kora Árpád-kori, a X. és a XII. század vége között épült körtemplom maradványaira bukkantak a régészek Abasáron. A falmaradványok tanúsága szerint az épület nagyobb átmérőjű volt, mint az egri várban fellelt Árpád-kori templom. Hasonló méretű monostort eddig csak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Boldván találtak a régészek, ám az valószínűleg későbbi építésű.
A kora Árpád-korban az is meghatározta egy-egy nemzetség hatalmát, hogy mekkora körtemplomot birtokolt.
Az abasári monostort feltehetőleg az Aba nemzetség építette. Később a nemzetség több ágra szakadt; a Domoszlói, Kompoliti, Káli és Verpeléti ágak nevét ma is települések őrzik. Ezek mindegyike új kegyhelyet építtetett és az anyamonostort felhagyhatták. Ezt követően, a helyszínen talált égésnyomok tanúsága szerint, tűz pusztíthatta el az épületet.
A királyi központot, az államalapítás korának egyedülálló építészeti és történelmi örökségét 2018-ban nyilvánították történelmi emlékhellyé.
|
Értékeld te is!