Régészek azt állítják, hogy felfedezték a trójai falovat Törökországban

Török régészek azt állítják, hogy megtalálták a trójai faló darabjai. A newsit.gr beszámolója szerint a történelmi Trója városának helyén, a Hisarlik-hegységben egy nagyméretű faépítményt tártak fel. A történészek és régészek úgy vélik, hogy amit felfedeztek, az a legendás trójai faló maradványai.

Az ásatások során tucatnyi, akár 15 méter hosszú fenyődeszka és gerenda került napvilágra. A maradványokat különös formában állították össze, ami arra engedte gyanakodni a szakértőket, hogy a trójai falóhoz tartoznak. A faszerkezet az ókori Trója városának falain belül volt.

Henri-Paul Motte: Le Cheval de Troie (1874) (c) wikipedia

A trójai lovat a legtöbben mitikus építménynek tartják. A lovat általában Homérosz eposzaihoz, az Iliászhoz és az Odüsszeiához kötik.

A klasszikus eposzok a trójai háború és Odüsszeusz hosszú, Ithakába vezető útjának történetét mesélik el, de érdekes módon nem szerepel bennük az ikonikus fából készült ló. Sőt, az Iliász közvetlenül a háború befejezése előtt zárul.

A trójai ló története a háború legvégén kerül a képbe, mivel azt Trója elfoglalására és a háború teljes megnyerésére használják.

A trójai faló története Vergilius Aeneisében szerepel a leghangsúlyosabban, amely egy latin nyelvű szöveg Augustus római uralma idejéből. A történészek szerint az ókori író a ló képét egy hadigépezet, vagy talán egy természeti katasztrófa analógiájaként használta.

A talált szerkezet megfelel Vergilius, Augustus és Quintus Smyrnaeus leírásának. Így a régészek elkezdték fontolgatni, hogy a felfedezés valóban annak a cselnek a maradványa, amellyel a görögök meghódították az ókori Tróját.

Egy másik felfedezés, amely alátámasztja a régészek állításait, egy sérült bronztábla, amelyen a következő felirat olvasható: "Hazatérésükért a görögök ezt az áldozatot Athénének ajánlják". Quintus Smyrnaeus a "Posthomerica" című eposzában utal erre a bizonyos tányérra. A tányért szintén a helyszínen találták.

Az ásatásokat vezető két régész, a Bostoni Egyetem professzorai, Christine Morris és Chris Wilson azt mondják, hogy "nagymértékben biztosak" abban, hogy az építmény valóban a legendás lóhoz kapcsolódik. Azt mondják, hogy az eddig elvégzett összes vizsgálat csak megerősítette az elméletüket.

"A széndioxid kormeghatározási tesztek és más elemzések mind azt sugallták, hogy a fadarabok és más leletek a Kr. e. 12. vagy 11. századból származnak" - mondja Morris professzor. "Ez megegyezik a trójai háborúra vonatkozóan számos ókori történész, például Eratoszthenész vagy Proklosz által megadott dátumokkal. A mű összeszerelése is megfelel a számos forrás által készített leírásnak. Nem akarok túlságosan magabiztosnak tűnni, de eléggé biztos vagyok benne, hogy megtaláltuk az igazit!"