Rodosz, a lovagok szigete

Érdekességek Rodoszról

Az ezópuszi mese hőse azzal dicsekszik, hogy Rodoszon mindenkinél nagyobbat ugrott - mire partnerei szaván fogják. Hic Rodus, hic Salta, itt van Rodosz, itt ugorjál, mondják neki. S kiderül, hogy csak hetvenkedett. 

Rodoszi szobrásziskola műve a Laokoón csoport, ma a Vatikáni Múzeumban van.

A legendák szerint az itteni kikötőben állt valaha a Rodoszi Kolosszus 30 méter magas szobra. A Hélioszt ábrázoló kolosszust az ókori világ hét csodájának egyikeként tartották számon. I. e. 227-ben egy földrengés romba döntötte Rodosz város falait és a Kolosszust is. A Kolosszust nem állították helyre, mert ez egy jóslat szerint újabb katasztrófát okozhatott volna.

Különleges Saganaki

A rodoszi konyha a bizánci időszakban kezdődött. Sok ázsiai és európai hatás jelent meg több évezred alatt. Főleg a törökök és az olaszok hagytak maguk után recepteket.

Népszerű szigetkülönlegesség a Saganaki. Ez egy rántott és sült juhtúró, amit ízlés szerint meglocsolhatunk citromlével.

Borhagyományok Rodoszon

A halak mellett a sziget bora különösen fontos: Rodosz már az ókorban is híres volt a jó borokról. Ez a hagyomány az ie 7. századra nyúlik vissza, és Rodoszon a mai napig megőrizték.

A szigeten számos pincészet és borászat található. A hangsúly az őshonos Athiri és Muscat fehér szőlőfajtákon, valamint a Mandilaria és Amorgiano vörös szőlőfajtákon van.