» Görögország » Attika » Sziget
Ídra története csak a 16. században kezdődött el igazán. Ekkor a kalózok elől menekülve sok görög család költözött a szigetre, majd a török háborúk és a szabadságharc alatt újabb telepesek érkeztek; így rövid idő alatt a jelentéktelen Argoszaronikosz lakosainak száma 27.000-re nőtt.
A növekedés legpozitívabb hatása a kereskedelem és hajózás fejlődése volt. A lakosok hamarosan pásztorokból merész tengerészekké lettek. Ráadásul a 19. század eleje a béke, a gazdasági virágzás és a kalózok elleni fellépés korszaka volt, ezért a görög szabadságharc kitörésének estéjén egy egész flotta állt készen 120 hajóval, 45.000 összteherbírással, 5400 emberrel és 2400 ágyúval.
Így Ídra a görög tengeri erők központja lett. A folyamatos tengeri sikerek és az ídrai harcosok dominanciája beírta a történelembe a kis szigetet és egész Európa megismerte a nevét.
A sikeres harcok után az új felszabadított görög állam első kormányfője, az új államalapítónak tartott Joannisz Kapodisztriasz hamarosan meg is kezdte a béke helyreállítását, és ez alól természetesen Ídra sem volt kivétel. A sziget és Kapodisztriasz között kapcsolat azonban hamarosan megromlott, mert a kormányzó megtagadta a háborús kártérítés megfizetését. Az ídraiak és más görög szigetek, Porosz, Szirosz, Naxost, Androsz, Parosz és Mikonosz lakói elégedetlensége lázadásba torkolt, amelynek során az egész görög flottát felgyújtották. A tragikus események tetőpontja Kapodisztriasz meggyilkolása volt 1831. szeptember 27-én Nafplioban.
A helyzet azonban nem oldódott meg, és a gazdasági krízisnek csak az vetett végett, hogy sok ídrai elköltözött Athénba.
Ennek ellenére Ídra történelmi szerepe nem vesztett semmit jelentőségéből. A sziget 1 köztársasági elnököt, 5 miniszterelnököt, több minisztert és hadvezért is adott Görögországnak.
A sziget mindössze 48 négyzetkilométer, és pár település található rajta, egymás mellett sorakoznak a meredek hegyoldalakon. Az ókori időkben fenyőerdő fedte, a fák nagyrészét azonban kivágták hajóépítéshez a török uralom alatt, a másik részét pedig üzemanyagnak használták. Amit nem vágtak ki, tűz pusztította el.
Ma már szerencsére kezdenek visszanőni a fák, néhányhelyen már teljesen zöld a sziget. Sok az olívafa és az eukaliptusz is.
A kis falvak közötti utakat gyalog és szamár- vagy lóháton is be lehet járni.
Bár a sziget kicsi, három kolostor és még több templom is található rajta. Az ortodox kereszténység hatása a világi épületeken is érzékelhető.
A főváros, szintén Ídra, egyesek szerint a legszebb kikötőváros egész Görögországban. A kikötőt kávézók és kis boltok szegélyzik, miközben teljesen megőrizte régi, érintetlen állapotát. Az emberek között gyakran elhalad egy-egy szamár is.
A szamarak tényleg a sziget szerves részét képezik, közel 1200 szamár és öszvér él itt, mintegy tíz százaléka az országos populációnak.
"A szamár és az öszvér Ídra szigetén elválaszthatatlanul hozzátartozik a mindennapokhoz. Azt hiszem, hogy ezek nélkül a rokonszenves állatok nélkül nem is tudnánk élni" - mondta Kosztasz Anasztopulosz, a sziget polgármestere.
Az állatok szállítják a turisták csomagjait a szállodába, segítenek helybelieknek költözködésnél, sőt még a szemét nagy részét is a hátukon cipelik el.
Leonard Cohennek is volt itt villája, és több dalát is itt írta.
|
Értékeld te is!