» Görögország » Észak-Égei-szigetek » Sziget
Az Égei-tenger keleti medencéjében fekvő Fúrni a múlt minden időszakában népszerű hajózási célpont volt, ezért a régészek már rengeteg hajóroncsot találtak a tengerben.
Noha Fúrni szigetén egyetlen jelentősebb város sem volt az ókorban, fontos horgonyzó és navigációs pont volt az Égei-tengeren az észak-déli vagy kelet-nyugati irányban átkelő hajók számára. A hajók olyan helyeken horgonyoztak le, amelyek védtek a megszokott északnyugati széllel szemben, de olykor felkészületlenül érhette őket egy-egy nagyobb délről érkező vihar. Ha a horgony helyzetén nem változtattak gyorsan, ezek a hajók komoly bajba kerülhettek - sok szerencsétlen sorsú tengeri járművek roncsait találták meg Fúrni partjainál.
A roncsok kora az ókori Hellász késő archaikus időszaktól (Kr.e 525-480) egészen az újkorig (1750-1850) terjed. Az ókori világban használatos tárolóedények, amforák maradványai mellett a búvárok lámpákat, főzőedényeket és horgonyokat is felfedeztek. Néhány esetben a hajó rakományának származási helyét is sikerült megállapítani, például találtak amforákat Kos szigetéről a hellenisztikus korszakból.
A kutatók szerint Fúrni szigete lehet a világ ókori hajóroncsokat legsűrűbben felvonultató helyszíne. A görög
felségvizeken eddig több mint ódon, megfelelően dokumentált hajóroncsra bukkantak.
Mivel a kutatás eddig csupán a sziget partvonalának kevesebb mint a felére terjedt ki, nem tudni hány hajóroncsot rejthet még a tenger mélye.
A középkorban Fúrni a korzikai kalózók menedéke volt, akik számára az elhagyatott szigetek és a sziklás zátonyok kiváló búvóhelyül szolgáltak.
|
Értékeld te is!