Strasbourg-i katedrális

A katedrálist Victor Hugo és Goethe is megénekelte:

"Olyan magasan vagyunk, hogy a táj nem egy táj többé" hanem egy térkép, egy élő térkép "Egyik toronyból a másikba járva végigtekintettem Franciaországon, Svájcon és Németországon"

- mondta a francia költő.

1015-ben Werner von Habsburg püspök tette le az első kövét az új katedrálisnak egy karoling bazilika romjain. Ő volt az, aki megtervezte román stílusban a templomot. Azonban ez sem volt hosszú életű: 1176-ban leégett az egész a faváz miatt.

A tragédia után Heinrich von Hasenburg egy új katedrális építése mellett döntött, mely felül múlja szépségben az akkoriban befejezett Baselben találhatót. Az előző helyére húzták fel alig egy század leforgása alatt. Werner kriptáját (mely nem égett le) meghagyták, és kibővítették nyugat felé.

Az építkezést román stílusban kezdték el, azonban 1225-ben megérkezett egy csapat Chartres-ból, akik a gótikus stílust ajánlották. Ezért lebontották a már majdnem elkészülő főhajót, és újrakezdték.

A katedrális sokáig fontos szerepet töltött be: például a reformáció idején Kálvin János is tartott itt beszédet és protestáns templommá vált. 1539-ben bent állították fel a világ első dokumentált karácsony fáját. A katolikusokhoz 1681-ben tért vissza, mikor XIV. Lajos visszafoglalta a várost a németektől.

A 19. században Strasbourg ostromakor egy porosz ágyú eltalálta a templomot, és meghajlította a keresztet a tetején. A második világháborúban Hitler többször is meglátogatta és a németek nemzeti szent helyévé akarta tenni. A nagy üvegablakot sikerült is kivennie, és egy Heilbronn-hoz közeli sóbányában tárolta. A háború után az amerikaik révén sikerült visszatenni méltó helyére. Többször is lebombázták, a károkat csak az 1990-es évek elején sikerült teljesen helyrehozni. 1988-ban II. János Pál pápa is ellátogatott ide, és misét tartott.

A déliszárnyban található egy 18 méter hosszú csillagászati óra, a világ egyik legnagyobbja. Számos csillagászati adat mellett a húsvét időpontját is ki tudja számolni, jelzi az éppen látható csillagképeket, a bolygók állását, a pontos időt, dátumot. A legenda szerint készítőjének utána kiszúrták a szemét, hogy ne tudja még egyszer megalkotni. Ugyanabban a szobában található egy szobor egy férfiról, ahogy a korlátra könyököl. Ehhez is fűződik egy történet: állítólag ő volt a katedrális építészének a riválisa, aki arra vár, hogy ledőljön az egész templom.

Egy másik legenda is fűződik a katedrálishoz, arról, hogy miért fúj mindig odakint a szél: állítólag egyszer, mikor maga az Ördög szelek hátán lovagolt, megállt a katedrális előtt és meglátta magát kőbe vésve: egy vonzó fiatalember képében, ahogy a balga szüzeknek udvarol (Máté, 25:1-13). Ettől nagyon mérges lett, és a hátából kígyók és békák másztak ki, de senki sem vette észre. Végül kíváncsian bement, hátha talál még szobrokat magáról, de nem tudott kijönni. A szelek azóta is türelmetlenül várják odakint a gazdájukat.

A 66 méteres toronyplatformról messzire beláthatunk Elzászba, a Vogézekbe és a Fekete-erdőbe. A déli toronyhoz 330 lépcsőfokon kell felmászni.

Minden nap 12.30-kor életre kelnek a csillagászati óra figurái. Ezután a tizenkét apostol üdvözlésképpen elhalad Jézus mellett.

Árak:

Csillagászati óra: 2 Euró.
Torony: 5 Euró. (330 lépcső!)
6 év alatt ingyenes.

Kapcsolódó:

Múzeum: részletek