Chartres-i katedrális

A Párizstól nyolcvan kilométerre, délnyugati irányban található kisvárosban található a francia gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása. A francia Chartres-i katedrális padlóján található híres középkori labirintust meditálásra használták.

Az UNESCO világörökségi listájára első francia műemlékként 1979-ben felkerült Chartres-i katedrális sajátossága, hogy szinte teljes egészében megőrizte XIII. századi, eredeti állapotát. Az alig 25 év alatt épült, és emiatt egységes stílusával megnyugtató harmóniát árasztó egyik legnagyobb francia bazilika méretei lenyűgözőek. Külső hosszúsága 130 méter, magassága 37,5 méter, 16,4 méteres főhajója pedig a legszélesebb Franciaországban.

Az autóval érkező látogatók már harminc kilométerről megpillanthatják a Miasszonyunk-székesegyház búzamezők fölé magasló két különböző tornyát. Az egyszerűbbnek látszó déli torony 103 méter magas és az 1140-es évekből származik, míg a mívesebb kőfaragású 115 méteres északi torony a XVI. századi késő gótika remekműve. Ez az egyetlen része a katedrálisnak, amely utólag épült.

A padlón ma is megtalálható az 1205-ből származó labirintus, amelyet a szerzetesek elmélkedésre használtak, miközben végigsétáltak rajta. Meg kell különböztetni a labirintusokat az útvesztőktől, nem minden kanyargó út labirintus. Az útvesztőket arra tervezték, hogy megtévesszék az embereket. Az igazi labirintusoknak csak egy útjuk van elágazások nélkül. Ezek nem rejtvények, hanem meditációs eszközök. A Chartres-i katedrális labirintusán is csak egyetlen út vezet végig, ennek hossza 289 méter. Ma ez az egyik legismertebb labirintus. Zarándokok érkeznek a világ minden tájáról, hogy végigjárhassák - de csak nyári péntekenként van erre lehetőségük, amikor nem fedik le a székek a misére. Történészek szerint az emberek útját szimbolizálják a bűntől a feloldozásig.

A katedrális másik kiemelkedő látványossága a XII. és XIII. századból származó színes üvegablakok. Az eredeti 176 festett ablakból 140 épségben túlélte a történelem viharait, mintegy 2500 négyzetméternyi felületen. Ezeken 5 ezer figura látható, és annak, aki az ablakokon képregényszerűen megjelenített bibliai történetek mindegyikét szeretné "végigolvasni", négy napra és négy éjszakára lenne szüksége. Négy üvegablak - a déli templomtoronnyal és a királyi kapuzattal - az 1194-es tűzvész előtti időszakból, az akkori román stílusú katedrálisból származik, ezek Európa legrégebbi festett ablakai. A Kék Szűzként is emlegetett Szűz Máriát ábrázoló ablakon figyelhető meg teljes fényében a már a középkorban is csodált kobalt-oxidból nyert chartres-i kék szín, amelynek titkát évszázadokon keresztül nem sikerült megfejteni.