Château de La Bréde - Montesquieu kastélya

Château de La Bréde 20 km-re Bordeaux-tól délre található, itt állt a Montesquieu család vára, ahol 1689. január 18-án megszületett Charles-Louis de Secondat Montesquieu.

Apja, Jacques de Secondat, katona volt, 1685-ben a Conti herceg oldalán Magyarországon harcolt a törökök ellen. Anyja, Marie-Françoise de Pesnel ősi nemesi családból származott, La Bréde birtoka az ő hozománya volt. 1696-ban, egy szülés után meghalt.

Montesquieu a kastélyban töltötte gyerekkorát. 1705-ben Bordeaux-ba utazott jogot tanulni, ahol 1708-ban diplomát szerzett, majd Párizsba ment, hogy ott folytassa jogi tanulmányait. 1713-ban apja halála miatt visszatért Bordeaux-ba, hogy igazgassa a birtokot. 1715-ben feleségül vette Jeanne de Lartigue-ot, akitől később két lánya és egy fia született (Jean-Baptiste 1716-ban, Marie 1717-ben és Denise 1727-ben). 1716-ban nagybátyjától megörökölte La Bréde és Montesquieu bárója címét, törvényszéki elnöki tisztségét és vagyonát.

1722-ben Párizsba ment, bekerült az udvari körökbe, az orléans-i herceg udvarának féktelen szórakozásai teljesen lekötötték. A bordeaux-i bíróság már nem érdekelte, és az első adandó alkalommal - amint az akkoriban szokás volt - eladta a tisztséget. Párizsba költözött, 1727-ben megválasztották az Akadémia tagjává. Ezután - birtokait feleségére hagyva - tanulmányútra indult, járt Bécsben, Magyarországon, Németországban, Itáliában, Hollandiában és Angliában. Sok ismeretséget szerzett, beválasztották a Royal Societybe, és a szabadkőművesek is felvették tagjaik közé.

1731-ben tért haza Bréde-be, és belefogott "Az egyetemes monarchia" című művébe, de a kötet megjelenése után nézeteit azonnal vissza is vonta. Ezután az angol jogi-politikai rendszert elemezte és A rómaiak nagysága és hanyatlása című könyvét írta. Az első csak A törvények szellemének részeként jelent meg 1748-ban, az utóbbi 1734-ben. A közvélemény szemében felszínes, szórakoztató társasági ember maradt, csak néhány barátja tudta, min dolgozik.

A nagy mű sokáig készült, 1746-ra született meg az első nyomdakész változat, de még ezt is tovább csiszolgatta, A törvények szelleméről végül csak 1748-ban jelent meg Genfben. Ezt a művet tartják a jog- és politikaelmélet egyik legnagyobb művének, mely azt elemzi, hogyan lehet olyan társadalmat létrehozni, amely mindenki számára szabadságot nyújt, és senki jogait nem korlátozza. Az igazságosabb társadalom létrejöttét nem az emberek belátáson alapuló megjavulásától, hanem a hatalom megfékezésétől várta. Ahhoz, hogy a hatalom ne váljék korlátlanná, kegyetlenné és igazságtalanná, meghatározása szerint a különböző hatalmi ágak (végrehajtó, törvényhozó és bírói hatalom) nem lehetnek ugyanabban a kézben.

"A nagy dolgokat mindig kalandorok hajtják végre, nem pedig birodalmak uralkodói" - vallotta Montesquieu, aki maga is egyfajta kalandornak tartotta magát.

Ebben az időben Montesquieu szinte betegesen ragaszkodott a családi várhoz. Minden idejét dolgozószobájában és a 216 m2 alapterületű, dongaboltozatos, több ezer könyvet számláló könyvtárban töltötte.

Château de La Bréde, amelyről Montesquieu úgy találta, ez a béke és boldogság szigete és elősegíti a gondolkodást és az írást a 1306-ban épült egy ősi vár helyén. A reneszánsz korában megújították, de mindvégig megőrizte tipikus sokszög alakját, amely misztikusan visszatükröződik a várat körülölelő vizesárokban. Az eredeti három felvonóhidat ma három fahíd helyettesíti.

A vár a XVII. századig a La Lande, az Isle valamint a Pesnel családok tulajdonát képezte. 1686-ban a Secondat család vette birtokba, miután Marie-Françoise de Presnel házasságot kötött Jaques de Secondat-val, Montesquieu apjával. Jacqueline de Chabannes grófnő - Denis, a legfiatalabb Montesquieu lánynak - leszármazottja élt a Bréde kastélyban, egészen 2004-ben bekövetkezett haláláig, utódok nélkül. Azt remélte, hogy ez a terület nyitott lesz a közönség számára, ezért létrehozta a Fondation Jacqueline de Chabannes alapítványt, melynek célja megőrizni és felfedeztetni a közönséggel ezt a csodálatos örökséget.

Ma a vár mindenki számára látogatható. Különleges látnivaló Montesquieu könyvtára és hálószobája, mindkettő megmaradt eredeti 18. századi állapotában.