A babenbergi hercegek többféle privilégiumot adtak a város polgárainak. 1277-től a város árumegállító joggal (árulerakásra kötelező joggal) élhetett, így évszázadokra biztosítva a város virágzását. Minden kereskedőnek, aki áthaladt a városon, három napig kellett kínálnia áruját a város által megállapított áron. Azért a kereskedők kezdték elkerülni a várost, így újabb előjoggal ruházták fel a várost: az útkényszerrel. Ha Csehország felé tartottak a kereskedők, csakis a Freistadton át vezető utat használhatták. 1363-ban IV. Rudolf, babenbergi herceg továbbá a sörfőzési (mérföld) jogot ajándékozta a városnak, ami annyit tett, hogy a város egy mérföldnyi körzetében (kb. 7 km) csakis a freistadti polgárok főzhettek sört, és mérhettek ki bort és mézsört.
A különleges fekvés a Csehországba vezető ősi kereskedelmi útvonalon lehetővé tette, hogy Freistadt korán nagy jelentőségűvé váljon. A főtér körüli szépen feldíszített városi házak ma is sugározzák építőik önbizalmát.
A Mühlviertel szívében található sörfőzde szinte teljesen megőrzött középkori erődítményeivel, kis utcáival, gótikus kiugró ablakaival és udvaraival varázsolja el látogatóit.
Freistadt középkori óvárosa erődítményekkel és tornyokkal szinte teljesen megőrzött; itt találhatók a város legfontosabb nevezetességei. Freistadtnak 163 műemlék épülete van, amelyek többsége az óvárosban található.
|
Értékeld te is!