Festői kisváros a Fertő tó partján: Ruszt

Sokan nyaralnak a Fertő-tónál, nem is sejtve, milyen gyönyörű városokat találhatnak a túloldalon, amelyek akár szép az idő, akár rossz, kitűnő kiránduló célpontok.

Ha egynapos kirándulást tervezünk, akkor a határ menti Ruszt (Rust) lehet kalandozásunk első megállója. Számos útikönyvet találhatunk, melyben a városkát is bemutatják, a Fertő-tó ékszerdobozának titulálva. Nem alaptalanul.

A hajózási szezonban Fertőrákosról naponta indulnak menetrendszerinti járatok Rusztra. A város kikötőjéből csupán pár perces sétaút után máris a csodálatos óvárosban lehet.

Nyugodt, rendezett, egyszerűen magával ragadó település, melynek jelképe a gólya, amit szinte minden ház kéményén megpillanthatunk fészkében.

Hangulatos kis utcák, kedves helyiek és turisták, virágok az ablakokban és a házak előtt. Kellemes butikok, sétálóutcák, belső udvarok fogadnak bennünket szinte mindenhol. Így, ha a Fertő-tó körül járunk érdemes pár órát erre a kis városkára szánnunk.

1524-ben Mária királyné engedélyezte, hogy Ruszt borosgazdái hordóikon koronás "R" betűt tüntethessenek fel márkajelzésként. Ez jel a ruszti borok palackjain a mai napig is használatos. Ruszt volt a Magyar Királyság legkisebb szabad királyi városa. 

1910-ben 1535 lakosából 1290 német és 218 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegyéhez tartozott.

1921-ben a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztriához csatolták.

1989-ben itt alapították a világ első német nyelvű borakadémiáját.

Látnivalók

17. századi városképe a mai napig fennmaradt, számos műemlék épülete van. 2001-ben az óváros a Fertő-tó térségével együtt az UNESCO világörökség része lett.

A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma 1649 és 1651 között épült. Eredetileg evangélikus templom volt, amely 1674-ben lett a katolikus egyházé.

A Halásztemplom 1400 előtt épült a korábbi, 12. századi templom felhasználásával épült. A hagyomány szerint a szentély melletti kápolnát még Anjou Mária királynő építtette hálából annak emlékére, hogy a Fertő-tóból halászok kimentették. A szentély déli oldalán álló Pongrác-kápolna 1400 körül épült gótikus stílusban. 1529-ben a törökök felgyújtották. Ezután bővítve építették újjá. A szentély és a kápolna elő új kereszthajót emeltek. 1580 körül az evangélikusoké lett, a katolikusok 1649-ben kapták vissza. Anyakönyveit 1658-tól vezetik. 1938-ban itt fedezték fel Burgenland legrégibb középkori freskóit, melyeket 1949 és 1954 között restauráltak. A templomot a 17. században épített lőréses erődfal veszi körül.

Evangélikus templomát 1784-ben építették.

Belvárosában szinte minden ház műemlék védelem alatt áll. A polgárházak, amelyek a 16. és 19. század között épültek reneszánsz, barokk stílusban vagy historizáló homlokzattal, szép ablakkeretekkel és kapuzatokkal, erkélyekkel, címeres és stukkódíszítéssel igazi ékszerdobozzá teszik a belvárost. Az épületek nagyrészt a városfalak maradványaira támaszkodnak.