Döllersheim

Adolf Hitler apja, Alois Schicklgruber 1837-ben egy alsó-ausztriai kis faluban, Stronesban látta meg a napvilágot, Maria Anna Schicklgruber hajadon parasztlány törvénytelen gyermekeként. A kisfiút a szomszédos Döllersheim plébániáján keresztelték meg, ám a keresztlevélben az apa - Adolf Hitler apai nagyapjának - neve üresen maradt.

Hitler a családi gyökereivel szakítani akart, ezért az Anschluss után a földdel tette egyenlővé szűkebb értelemben vett szülőföldjét. 

Brigitte Hamann történész Bécs és Hitler - Egy diktátor tanulóévei című, magyarul is megjelent könyve szerint „Adolf Hitler Ausztria megszállása után, 1938 augusztusában megparancsolta, hogy hatalmas katonai gyakorlóteret létesítsenek szülőföldje területén. A Döllersheim, Zwettl, Allensteig környéki katonai körzet a legnagyobb gyakorlótér volt Nyugat-Európában. A lakosságot kitelepítették, a falvakat lerombolták, még Stronest is, ahol Hitler apja és nagyanyja született. A Führer szó szerint minden nyomot igyekezett eltüntetni családja múltjából.”

Más történészek szerint a terület kiválasztásának valódi oka a viszonylag ritka népesség, a rossz talaj és ennek következtében az alacsony mezőgazdasági hozamok, az ipar hiánya, és nem utolsósorban, katonai kiképzés szempontjából, a nagyon szélsőséges téli időjárási viszonyok voltak.

Miután Franciaország német megszállás alá került, ötezer francia hadifoglyot indítottak útnak a Harmadik Birodalom egyik legtávolibb pontja, az Oflag 17 felé. A csehszlovák határ mentén található tábor eredetileg gyakorlatozó katonák számára épült a Truppenübungsplatz Döllersheim részeként, amely a maga 200 négyzetkilométerével a legnagyobb ilyen célból kialakított terület volt egész Közép-Európában. 1938-ban készült el, a Wehrmacht összesen 45 település hétezer lakosát telepítette ki, hogy fel tudja húzni a tábort.

A 40 barakkot szögesdrótokkal és őrtornyokkal erősítették meg, a tábor egy 440-szer 530 méteres területen helyezkedett el. 1940 júniusában nyitották meg, elsősorban a franciaországi hadjárat során elfogott francia tiszteket őrizték itt, de több száz lengyel tiszt is ide került. Az őrök osztrák veteránokból kerültek ki, a körülmények pedig összehasonlíthatatlanul jobbak voltak a többi németországi fogolytáborhoz képest.

1981-ben a főteret, plébániatemplomának romjait és a környező temetőt a látogatók számára látogathatóvá tették.