Rezi vár

A Balaton-felvidéki végvárak gyöngyszeme a Rezi vár. A vadregényes Keszthelyi-hegység kiugró sziklaormán csodálatos körpanorámát kínál a Balatontól Sümegig. Az erdei parkolótól egy fél kilométeres gyaloglással jutunk célunkhoz. A felvezető ösvény alján található parkolóból vezet a legrövidebb út a várba, de ha többet szeretne megismerni a környező élővilágból, akkor inkább válassza az erdőn-mezőn kanyargó, látványos, táblákkal szegélyezett tanösvény sétakört!

A sűrű erdőkkel borított Keszthelyi-hegység egyik hangulatos kismedencéjében bújik meg Rezi és tőle néhány km-re a közelmúltban felújított középkori vár romja. A kőfalak alatt és a szomszédos Púpos-hegy szirtjeinek tövében húzódó lejtők érdekes hévizes barlangokat rejtenek.

A hely stratégiai jelentőségét már évezredekkel korábban fel ismerték; a késő-bronzkori népesség földvárat emelt a jól védhető magaslaton. A keskeny dolomitgerincet átvágó sáncárok még ma is látható. A mögötte kiszélesedő, idős fákkal övezett tisztáson érkezünk Rezi vár kapubástyájához. Beljebb, az északi vastag falak fölött kinézhetünk a Zalaszántói-medencére és a szomszédos Tátikára.

A vár bejáratához visszatérve – a vállalkozó kedvű turistáknak – jobbra (Ny-ra) az erdei csapáson érdemes leereszkedni néhány különleges képződményhez. A meredek hegyoldal ösvénye először egy 3 méter átmérőjű kőkapuhoz vezet bennünket. Hajdanán itt is hévizek oldottak maguknak szabályos gömbfülkéket a dolomitba, de az erózió mára csak néhány boltívet hagyott belőlük. A kőtörmelékes lejtőn tovább óvakodva, a jól rétegzett szürke sziklafalban kisebb-nagyobb üregek, barlangok bejáratai sötétlenek. Lámpánkkal rövid „felfedező” túrát is tehetünk a Rezi-barlangban, ahol még denevérekkel is találkozhatunk. A vár környéki erdők cserjeszintjének egyik látványos alkotója a húsos som. Termése számos madár kedvenc eledele, akárcsak a kökény és a galagonya. A száraz avar zörgése élelem után kutató fekete rigók vagy erdei pockok mozgását jelzi.

A vár

Az erődítményt a középkorban farkasverem védte; aki átverekedte magát a kapuszoroson, nem tudott bejutni a várba.

A gödör aljára valószínűleg hegyes cölöpöket vertek.

A kapu előtt talált két gyámkő arra utal, hogy felvonóhídon keresztül lehetett bejutni a várba. A gyámköveken a felvonóhidat mozgató gerendát helyezték el, a bevésett sziklafalban pedig meglelték támfal nyomait, amelyre a hidat leeresztették.

A vár története

A Meleg-hegy dolomit szirtfokán áll a 13. század végén épült Rezi vár romja. Valószínűsíthető, hogy 1292-1307 között a falut birtokló Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek a vár építtetői, a 14. századtól a Gersei-Pethő család birtoka volt, 1571-re a Pethő család anyagi helyzete már jelentősebben megrendült. A rossz állapotban lévő, rosszul őrzött várat, hogy ne kerüljön török kézre lerombolták. 1592-ben kelt oklevél szerint már a romba dőlt Rezi várról olvashatunk.

A Balaton-felvidéken a rommaradványok nagy részét a XVII. században átépítették, de a Rezi vár megmaradt eredeti állapotában.

A 20. század második felében a katonaság „alpesi” hegyi kiképző terepként használta a környékbeli sziklás meredélyeket.

A vár régészeti feltárását a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága 2000-ben kezdte el.

Megközelítés

Megközelíteni autóval lehet, a parkolótól 15 perc séta a várrom, amelynek tornyából gyönyörű kilátás nyílik a Tátikára, a Balatonra, de látni lehet a Sümeget és a festői Tapolcai-medencét is.

A Rezi várat gyalogosan az országos Kéktúra útvonalán vagy a várat jelölő kék jelzésen Reziből lehet megközelíteni.

Rezi Vár Tanösvény

2014-ben került átadásra a Rezi Vár Tanösvény, amely a faluban a Kéktúra útvonalán található szőlőhegyi préstől indul és 11 ismeretterjesztő táblán, különböző nyelveken mutatja be a helyi madár- és állatvilágot, az erdő fafajtáit, geológiáját, míg céljához, a Rezi Várhoz nem ér. Túra hossza oda vissza 6 km.