Rezi vár

Rezi

Rezi község Keszthelytől és Hévíztől egyaránt 8 km távolságra fekszik. Közigazgatási területe 2977 ha 5069 m2 . A település az erdővel borított Keszthelyi-hegység, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park határán terül el. A község neve feltehetően "rez" régi szláv szóból származik, mely csúcsot, fennsíkot jelent. Már az őskorban lakott hely volt. Római település nyomait is feltárták a falu határában. A falu neve 1236-ban, a vár neve 1333-ban fordul elő írott forrásokban. A Festeticsek birtoka a rezi határ 62%-át magába foglalta, mely 1945-ig meghatározta a község gazdálkodását. Reziben a földművelés, az állattenyésztés jelentett megélhetési lehetőséget. A gazdák birtokaikon aprójószágot, sertést tartottak, kenyérgabonát, kukoricát, krumplit és árpát termeltek. A falu felvevőpiaca Keszthely volt, ahová többnyire szekereken, valamint az asszonyok fejükön kosarakban vitték piacra termékeiket.

Az 1860-as években a községet egy különleges foglalkozási ág tette érdekessé. A helyi homokkőre alapozva jelentős kőipar alakult ki, amely a falubeli kőfaragó iparosoknak egy évszázadon át biztosított megélhetést, és tette nevezetessé a települést a környéken és az ország más részein. A kővel való foglalkozásnak komoly hagyományai voltak, több család rendelkezett bányarésszel, ahol a mezőgazdasági munkák szezonja után termelték ki a követ, melyből kőkereszteket, síremlékeket készítettek. Fontos termék volt a rezi köszörűkő is, mellyel szinte az egész ország szükségletét kielégítették. A kőipar azonban az 1980-as évek elejére lehanyatlott: a század első felében dolgozó iparosok meghaltak és a háziipari szinten űzött köszörűkő és építőkő faragással is csak kevesen foglalkoztak. Így a kőbányászat 1988-ban megszűnt.

Az 1960-1980-as években az általános iskolát illetve szakmunkásképző iskolát végzett lakosság részére munkalehetőséget biztosító termelőszövetkezet megszűnését követően a lakosság többsége a helyi és környékbeli vállalkozók, gazdasági társaságok alkalmazásában, valamint a közeli Keszthely és Hévíz vendéglátásában, idegenforgalmában találtak munkahelyet és ezzel megélhetési lehetőséget.

A szőlőművelésnek azonban évszázados hagyományai vannak. Hegyközség és bortermelők szövetkezete működik jelenleg is a településen. A szőlő és borgazdálkodás néhány családnak éves megélhetést, míg a többségnek kereset kiegészítést biztosít. A táj jellegzetessége a rizling szőlő, melyet a helyi gazdák színesítve a szőlő és borkínálatot településünk talaját kedvelő fajtákkal egészítettek ki.

Az 50-es években Veszprém megyéhez csatolt község 1979-ben lett ismét zalai település. A lakosság kezdeményezésére 1989. január 1-én különvált a Cserszegtomaji Községi Közös Tanácstól és önálló község lett, így a település a lakosság összefogására építve újra lendületes fejlődésnek indult.

Rezi vár

A Balaton-felvidéki végvárak gyöngyszeme a Rezi vár. A vadregényes Keszthelyi-hegység kiugró sziklaormán csodálatos körpanorámát kínál a Balatontól Sümegig. Az erdei parkolótól egy fél kilométeres gyaloglással jutunk célunkhoz. A felvezető ösvény alján található parkolóból vezet a legrövidebb út a várba, de ha többet szeretne megismerni a környező élővilágból, akkor inkább válassza az erdőn-mezőn kanyargó, látványos, táblákkal szegélyezett tanösvény sétakört!

A sűrű erdőkkel borított Keszthelyi-hegység egyik hangulatos kismedencéjében bújik meg Rezi és tőle néhány km-re a közelmúltban felújított középkori vár romja. A kőfalak alatt és a szomszédos Púpos-hegy szirtjeinek tövében húzódó lejtők érdekes hévizes barlangokat rejtenek.

A hely stratégiai jelentőségét már évezredekkel korábban fel ismerték; a késő-bronzkori népesség földvárat emelt a jól védhető magaslaton. A keskeny dolomitgerincet átvágó sáncárok még ma is látható. A mögötte kiszélesedő, idős fákkal övezett tisztáson érkezünk Rezi vár kapubástyájához. Beljebb, az északi vastag falak fölött kinézhetünk a Zalaszántói-medencére és a szomszédos Tátikára.

A vár bejáratához visszatérve – a vállalkozó kedvű turistáknak – jobbra (Ny-ra) az erdei csapáson érdemes leereszkedni néhány különleges képződményhez. A meredek hegyoldal ösvénye először egy 3 méter átmérőjű kőkapuhoz vezet bennünket. Hajdanán itt is hévizek oldottak maguknak szabályos gömbfülkéket a dolomitba, de az erózió mára csak néhány boltívet hagyott belőlük. A kőtörmelékes lejtőn tovább óvakodva, a jól rétegzett szürke sziklafalban kisebb-nagyobb üregek, barlangok bejáratai sötétlenek. Lámpánkkal rövid „felfedező” túrát is tehetünk a Rezi-barlangban, ahol még denevérekkel is találkozhatunk. A vár környéki erdők cserjeszintjének egyik látványos alkotója a húsos som. Termése számos madár kedvenc eledele, akárcsak a kökény és a galagonya. A száraz avar zörgése élelem után kutató fekete rigók vagy erdei pockok mozgását jelzi.

A vár története

Az erődítményt a középkorban farkasverem védte; aki átverekedte magát a kapuszoroson, nem tudott bejutni a várba.

A gödör aljára valószínűleg hegyes cölöpöket vertek.

A kapu előtt talált két gyámkő arra utal, hogy felvonóhídon keresztül lehetett bejutni a várba. A gyámköveken a felvonóhidat mozgató gerendát helyezték el, a bevésett sziklafalban pedig meglelték támfal nyomait, amelyre a hidat leeresztették.

A vár története

A Meleg-hegy dolomit szirtfokán áll a 13. század végén épült Rezi vár romja. Valószínűsíthető, hogy 1292-1307 között a falut birtokló Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek a vár építtetői, a 14. századtól a Gersei-Pethő család birtoka volt, 1571-re a Pethő család anyagi helyzete már jelentősebben megrendült. A rossz állapotban lévő, rosszul őrzött várat, hogy ne kerüljön török kézre lerombolták. 1592-ben kelt oklevél szerint már a romba dőlt Rezi várról olvashatunk.

A Balaton-felvidéken a rommaradványok nagy részét a XVII. században átépítették, de a Rezi vár megmaradt eredeti állapotában.

A 20. század második felében a katonaság „alpesi” hegyi kiképző terepként használta a környékbeli sziklás meredélyeket.

A vár régészeti feltárását a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága 2000-ben kezdte el.

Megközelítés

Megközelíteni autóval lehet, a parkolótól 15 perc séta a várrom, amelynek tornyából gyönyörű kilátás nyílik a Tátikára, a Balatonra, de látni lehet a Sümeget és a festői Tapolcai-medencét is.

A Rezi várat gyalogosan az országos Kéktúra útvonalán vagy a várat jelölő kék jelzésen Reziből lehet megközelíteni.

A vár bejáratánál nagy piknikező, sütögető terület található, asztalokkal, padokkal.

Rezi Vár Tanösvény

2014-ben került átadásra a Rezi Vár Tanösvény, amely a faluban a Kéktúra útvonalán található szőlőhegyi préstől indul és 11 ismeretterjesztő táblán, különböző nyelveken mutatja be a helyi madár- és állatvilágot, az erdő fafajtáit, geológiáját, míg céljához, a Rezi Várhoz nem ér. Túra hossza oda vissza 6 km.

Rezi látnivalói

Betyárok sírja

Rezi Almástető nevű hegye alatt az út mellett húzódik meg a nádfedeles, kétszáz éve is csárdaként használt Gyöngyösi betyárcsárda épülete, a bakonyi betyárok egykori kedvenc helye, melyet a XVIII. század elején urasági kocsmának építtetett az akkori földesúr. Első említése 1729-ből való. Nevét a közelében csörgedező Gyöngyös patakról kapta, amely a partján álló nyárfákon élősködő fagyöngyről lett elnevezve.

Vak Illés és Kőkes Pista betyárok Győr, Sopron és Veszprém megyék területén garázdálkodtak. Miután a Bakony erdeiből menekülniük kellett, átjöttek Zalába, ahol hamar betyárokká váltak.

1862. december 15-én, a Rezi szőlőhegyen árulás folytán a pandúrok körbefogták, és menekülés közben agyonlőtték őket.
Vak Illést és Kőkes Pistát a Győngyösi csárda közelében, közvetlenül az országút mellett temették közös sírba. Emléküket a még ma is látható, kövekkel körberakott nyárfakeresztek és nevükkel faragott kőtábla őrzi.