Normafa

A látogatószámlálások alapján a Normafát évente több mint 1 millió látogató keresi fel.

Normafa és a környező erdők nemcsak kedvelt kirándulóhelyek, de különleges természeti kincsek is. A területen 400 éves tölgyek és hársfák, 200-300 éves bükkfák is állnak. Magyarországon ott található az egyik legnagyobb, kivételesen összetett idős faállomány.

Az erdei kirándulások kedvelőin kívül telente a havas sportokat űzők látogatják. Lejtőin, kiépített szánkó- és sípályáin, erdei útjain nem csak egyéni sportolásra nyílik lehetőség. Számos sportklub tart szervezett síoktatást Normafán.

Nyáron elsősorban gyalogos- és kerékpártúrák kiindulási pontjaként szolgál. Számos erdei út vezet a Normafától a budai hegyek más pontjaira: János-hegyre (Zugligeti Libegő, Erzsébet-kilátó), Zugligetbe, Csillebérce, Makkosmáriára, Budakeszire.

Az Anna-réten felújított játszótér és sütőgetésre kialakított tűzrakóhelyek, kényelmes padokkal találhatók.

A Normafa lejtő tetejéről széles kilátás nyílik Budapest és környéke irányába, amelyet balról a János-hegy, jobbról a Széchenyi-hegy zár le.

Normafa története

A Normafa lejtő tetéjén állt egy vén bükkfa, amely egy monda szerint Mátyás király születésekor sarjadt. Több ízben villámcsapás érte. Írók, költők, művészek kedvelt kirándulóhelye volt.

1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnőnk. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték.

A korhadt faóriás 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt dőlt ki. Később egy oszlopra erősített tábla Devecseri Gábor soraival jelezte, hogy ott állott a Normafa. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén ma emléktábla áll.

A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja. Időközben azonban megfeledkeztek róla, és a vízesés falához támasztott törzset a reárakódott, vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte a falhoz, ma is ott látható.

Kardióösvény

Kardióösvényt alakítottak ki a Normafán, a túraútvonal elsősorban szív- és érrendszeri vagy magas vérnyomás betegséggel élők, valamint cukorbetegek számára készült, de egészséges embereknek is ajánlják betegségmegelőzés vagy állapotfelmérés céljából.

A kardióösvényen a rövid túraútvonal 3,5, a közepes 4, a hosszú pedig 5 kilométeres.

Futópálya

Jánoshegyi út nyomvonalán alakítottak ki rekortán futópálya a Normafánál. A 1750 méteres pályát a Natura 2000-es területen alakították ki, s ez csatlakozik a Libegő felső szakaszát a kilátóval összekötő szakaszhoz.

Eötvös Loránd park

A 4400 négyzetméteres parkot az egykori Hotel Olimpia helyén alakították ki.

Látogatóközpont

Látogatóközpont nyílt a Normafán, az egykori Förster villa felújított épületében.

A Látogatóközpontban látható egy kis történeti bemutatót, ajándékboltot valamint a Normafával kapcsolatos tájékoztató anyagokat, kirándulási javaslatokat is találunk. Archív felvételek, plakátok és falszövegek mutatják be a Normafa egykori síéletét, és régi híradófelvételeket is nézhetünk a témáról.

Zugligeti Lóvasút állomásépülete

A Zugligeti út 64. alatt található, országos műemléki védelem alatt álló egykori lóvasútállomást a Normafa rehabilitációjának
részeként újult meg. 

A műemléket eredeti állapotának megfelelően, de a mai kor követelményeihez igazítva építették újjá. A svájci villa stílusú egykori villamosmegálló gyönyörűen megmunkált részeinek - kő járófelületek, a tető oromzatok gazdagon cizellált famunkái, díszesen faragott fa és kovácsoltvas korlátok - nagy része megmaradt, őrizve a 19. század végi kézművesipar hagyományait.
    
A megújult épületbe költözik a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény, továbbá időszaki kiállításoknak, a Normafa alsó kapujaként információs pontnak, valamint vendéglátóhelynek is biztosítanak helyet.

Anna-réti kápolna

2023 decemberében átadták az Anna-réti engesztelőkápolna emlékére a Világ Győzedelmes Királynője Engesztelő Kápolnát a Normafánál, a Szaniszló-réten. A hívek adományából épült fel az alig 30 négyzetméteres, de nyitható oldalú, és így szabadtéri szertartások megtartására is alkalmas misézőhely.

A kápolna Márkus Péter és Koczka Kristóf tervei alapján készült, az épület zárt állapotban maximum 20 ember befogadására alkalmas, a nyugati oldalának kinyitásával 50-100 embernek, a keleti oldal kinyitásával pedig nagyobb zarándokcsoportoknak, akár ezer embernek is tarthatnak körülötte szentmisét.

A Szent Anna-réten a 19. században épített kis erdei kápolnát egy 1952-es munkás nagygyűlés után földig rombolták. A rendszerváltás után, 1992-ben Salamin András és családja egy egészen apró kápolnát épített a réten.

A Szent Anna-rétre a 20. század első felében a békéért hirdetett engesztelő imádság helyszíneként is terveztek templomot építeni, valamint az 1940-es években Natália nővér (Kovacsics Mária Natália) látomásaiban is szerepelt egy Anna-réti kápolna.

A kápolnaépítés 1944-ben elkezdődött, de a szovjet csapatok érkezése, majd a kommunista hatalomátvétel ellehetetlenítette az építést.

A kis miséző- és imahely kialakítására az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a XII. kerület 2018-ban írt ki pályázatot. Az eredetileg kormányzati támogatásból megépíteni tervezett kápolnát az ukrajnai háború kitörése után kialakult gazdasági válságban végül a hívek adományából sikerült felépíteni.

Normafa télen

A magyar sísport 1890-ben a Normafánál született meg.

A Normafánál 2022.december 22-én ünnepélyesen átadták a Vasas teljesen megújult, a terasszal együtt 400 négyzetméteres, kétszintes síházát, amely a klub északisízői mellett a szabadidő-sportolókat is szolgálni fogja.

A Vasas síszakosztálya 70 éve alakult meg, normafai síháza pedig 1974 óta üzemel, hosszú évtizedek óta szolgálja ki a klub északisí-sportolóit és több ezer gyerek számára biztosít sportolási lehetőséget. Közel ötven év elteltével elengedhetetlenné vált a főépület rekonstrukciója, amely másfél éves kemény munka eredményeként valósult meg.

A síház 1974 óta üzemel a Normafán, eredetileg felvonulási épületnek készült, hogy aztán a Vasas használatába kerüljön hosszú évtizedekre, mostantól pedig teljesen megújult formában szolgálja tovább a szakosztályt.

Az Anna-réti szánkópálya, amely a közkedvelt játszótér alatt található, ingyenesen használható.

Busszal Pestről a Svábhegyre

2023. május 1-től közvetlen járat köti össze a belvároson keresztül a XII. és a XIII. kerületet: hétköznap 210-es jelzéssel a Gyöngyösi utca és a Svábhegy, hétvégén és ünnepnapokon 210B jelzéssel a Gyöngyösi utca és a Normafa között új buszjárat közlekedik.

A buszok Angyalföld és a Királyhágó tér között a 105-ös, onnantól a 212-es busszal járnak közös útvonalon.

A fejlesztésnek köszönhetően az M3-as metróról átszállva is könnyebben megközelíthetők a XII. kerület hegyvidéki területei.

A 210-es, illetve hétvégén és ünnepnapokon a 210B busz a jelenlegi tesztidőszak alatt autómentes Lánchídon át közlekedik.

Az új buszjárat a tervek szerint minden nap reggeltől koraestig közlekedik, és csúcsidőben 15, csúcsidőn kívül 20 percenként indul majd a végállomásokról.

A buszokra a hét minden napján csak az első ajtónál lehet felszállni, ahol a járművezetők ellenőrzik a jegyek és bérletek érvényességét.