» Magyarország » Budapest
Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapították. A kert eredetileg az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de a területén hamar helyet kaptak a különleges hazai és trópusi növények. Néhány évig a Fővárosi Állat- és Növénykert első állatait is a kertben helyezték el.
A Füvészkertet ezt követően több alkalommal átköltöztették, az intézmény 170 éve foglalhatta el a jelenlegi helyét.
Egyesek szerint a füvészkert irodaépületének helyén állt Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak.
A Füvészkert legidősebb fái között tartják számon a közel 250 éves sajmeggyet és a 200 év körüli páfrányfenyőket. Híres, különleges növényei közé tartoznak az amazonasi óriás-tündérrózsák, a növények először nyíló példányait 1894-ben hercegek és miniszterek feleségei látogatták meg.
A kert romantikus építményei, tavai Molnár Ferenc tolla által váltak halhatatlanná. A Pál utcai fiúk: Boka, Csónakos és Nemecsek itt rejtőzött el a vörösingesek elől. A regényből ismert harang a mai napig megkondul zárás előtt.
A kert a 19. század végén élte virágkorát, csaknem 10 hektáros területén 12 ezer növényfaj és változata élt. A
kiegyezést követően a növekvő számú lakosságnak megfelelő orvosi ellátásra volt szüksége, amit újabb klinikaépületek építésével kívánt megoldani a város. Az építkezés miatt a kert területe egyharmadára zsugorodott, látványos kertrészletei: a tavak, a műrom és a növénygyűjteményének egy része is megsemmisült. A kert történetének mélypontját a második világháború hozta el, amikor lebombázták üvegházait, és a megmaradt trópusi gyűjteményei megfagytak.
Jelenleg több mint 8 ezerre tehető a növényfajok és változataik száma, amelyek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint a kertben tekinthetők meg. A Füvészkert több évszázados kapcsolatrendszere révén minden kontinensről fel tud vonultatni növényérdekességeket. Több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfaj található meg a területén.
A Füvészkert 1960 óta országosan védett, 2005-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség Díjat. 2006-ban a kert és védett épületei is kulturális örökségvédelem alá kerültek.
Az évente megrendezett Sakura ünnep az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a Sakura fák virágzásában.
Idén tizennyolcadik alkalommal ünnepelhetik az érdeklődők a cseresznyevirágzást az ELTE Füvészkertben, ahol különböző programokkal várják a látogatókat.
Az évente megrendezett Sakura ünnep a japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik.
Ilyenkor, amikor a japán cseresznyefák virágot bontanak a Füvészkertben, a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben, gyönyörködhetnek a sakura fák virágzásában.
A 2025. március 29-30-ra, valamint április 5-6-ra meghirdetett hétvégi programokon a japán kultúra nagyon sok különleges és érdekes formában mutatkozik majd be.
Lesz japán nyelvóra, japán zene, japán harcművészeti –és fegyverbemutató, go oktatás, koncertek, ikebana kiállítás és workshop is, és a bonsai rajongók is értékes ismereteket szerezhetnek.
A cseresznye virágzása nagyon látványos, mert a többi fa lombfakadása előtt nyílnak a virágok, hatalmas, tömött gömbökben borítják a nemrég még kopasz vesszőket.
A sakura nagyon sok művészeti alkotás témája, rengeteg vers és dal örökíti meg a cseresznyevirágzást. A virágnak szimbolikus jelentése van, mivel a virágok rövid élete a tisztaság és egyszerűség eszményét tükrözi.
A Füvészkert az Ohanami idejére haiku pályázatot is hirdetett, melynek eredményhirdetése a Sakura ünnepen lesz.
|
Értékeld te is!