» Magyarország » Győr-Moson-Sopron » Fertő tó
Esterházy Miklós József, a fertődi kastély építtetője az Esterházy család fraknói ágából származó, "Fényes" vagy "Pompakedvelő" ragadványnéven is ismert herceg, Esterházy János másodszülött fia volt.
1737-ben megnősült, egy német grófnővel kötött házasságából hat gyermek született, ekkoriban költöztek be a mai Fertőd helyén álló süttöri vadászkastélyba.
Katonai pályára lépett, az osztrák örökösödési háborúban személyes bátorságával tüntette ki magát, megkapta a Mária Terézia-rendet, tábornokká léptették elő, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, a királynő testőrségének kapitánya lett. 1762-ben gyermektelenül elhalt bátyjától megörökölte a hercegi címet (addig "csak" gróf volt) és az Esterházyak felmérhetetlen vagyonát, amelyből nagyszabású építkezésekbe kezdett.
Mivel az Esterházyak kismartoni kastélyát nem tudta volna saját ízlése szerint átalakíttatni, ezért a mocsaras területre épült, akkor már elhanyagolt sarródi vadászkastély bővítése mellett döntött. A láp lecsapolása után kezdődött, 11 millió aranyforintba kerülő építkezés Johann Mödlhammer, az Esterházyak uradalmi építésze, és feltehetően Hefele Menyhért tervei alapján zajlott és 1766-ra fejeződött be.
A Goethe által tündérbirodalomnak nevezett, a versailles-i és schönbrunni kastélyt is idéző palotát a kortársak "magyar Verszáliának" nevezték, az Eszterháza nevet maga a herceg adta neki.
A pompakedvelő Esterházy a művészetek mecénása is volt. A barytonon (hathúros vonós hangszer) kiválóan játszó herceg szolgálatában állt a zeneszerző és karmester Joseph Haydn, aki három évtizeden át dolgozott itt, és legtermékenyebb alkotói korszaka Fertődhöz fűződik. A kastélyban működött operaház, amelynek vendége volt Mária Terézia királynő is, színház, Eszterházán adták elő Magyarországon először az 1770-es években Shakespeare Othello és Lear király című drámáit, gyarapította képgyűjteményét, amely unokája, II. Miklós alatt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét alapozta meg. A vigasságok egész évben folytak, tűzijátékokat, vadászatokat, lakomákat rendeztek.
Halálával Eszterházán is elhallgatott a zene és kihunytak a fények, utódai inkább a kismartoni kastélyban éltek. A kastély a 19. század végén IV. Esterházy Miklós és felesége építtette újjá, de 1945 után ismét romlásnak indult, felújítása az 1960-as években kezdődött el, a teljesen megújult kastély az UNESCO világörökség része.
A mai kastély magját 1720 táján kezdték el felépíteni, majd többször bővítették.
Az első nagy fejlesztési ütem 1762 és 1768 között zajlott Nicolaus Jacoby és Melchior Hefele tervei alapján, a második ütemre 1774 és 1778 között került sor. Az épületet a Belvedere kialakításával fejezték be az 1780-as évek közepén.
A rezidencia, ahol egykor Joseph Haydn udvari zeneszerzőként szolgált, ma komoly- és könnyűzenei koncerteknek is otthont ad. A Marionettszínház díszpáholyában egykor Mária Terézia hallgatta a számára komponált műveket, a zenekari árokban pedig maga Haydn vezényelte a zenészeket.
A kastély impozáns lakosztályai önmagukban is lenyűgözőek, de a látogatók színháztörténeti túrával is gazdagíthatják az itt szerzett élményeiket. Sőt, akár virtuális sétát is tehetnek a 18. századi Eszterházán egy különleges, körpanorámás vetítésnek köszönhetően.
A parktúrákon fel lehet fedezni a barokk-rokokó korszakot, annak történelmi-, építészeti-, zene- és képzőművészeti-vonatkozásaival, az Esterházy-kastély- és családtörténettel együtt.
A látogatók számára megelevenedik Esterházy "Fényes" Miklós kora, az Eszterházához kötődő Haydn-életmű és számos botanikai különlegesség. A parktúrák útvonala végig a szabadban vezet.
A Cziráky Margit-rózsakertben több mint nyolcezer tő rózsa virágzik mintegy hatszáz fajtából. Az egykori híres rózsakertet 1908-ban IV. Eszterházy Miklós herceg felesége, Cziráky Margit grófnő megrendelésére alakították ki a Kastély kertjében. A korabeli fényképek és leírások alapján néhány éve újjáépített rózsakertben ma nemesített fajták pompáznak a Kastély egyébként is meseszép környezetében. A korábbi 220 méter hosszú, kereszt alakú lugasrendszer és a központi pagodaszerű pavilon megmaradt, így ezek ma is megtekinthetők a szemkápráztató rózsák mellett. A Rózsakert legkedveltebb rózsafajtái május közepétől virágba borulnak. Ennek köszönhetően több száz méteren élvezhetők a lugasok mentén a „Mami" fajta vajszínűből rózsaszínbe átmenő hatalmas virágai, melynek illata is bódító. Emellett a „Futótűz" fajta piros, a „Crimson Glori" mély bordó, valamint a „Rozália" fajta narancsszínű virágai találhatóak meg a Kertben.
|
Értékeld te is!