Hoorn

Hoorn kikötője bizonyítja, hogy Hollandia igazi tengerész nemzet volt. A jellegzetes kikötőt szépségében nehéz felülmúlni.

Holland Kelet-indiai Társaság

Egy régi feljegyzés, amelyet a hollandiai Hoornban, a nyugat-frízföldi archívumban talált egy történészhallgató, a világ eddigi legrégebbi részvényének bizonyult. A Holland Kelet-indiai Társaság részvénye 1606. szeptember 9-i keltezésű, vagyis majd három héttel korábban bocsátották ki, mint a cég eddigi legrégebbinek vélt értékpapírját, amely egy német befektetőcsoport tulajdonában van.

Az archívum közleménye szerint az értékpapírt egy bizonyos Pieter Harmenz nevére állították ki, miután a férfi kifizette az utolsó, 150 guldenes részletet. A részvénytulajdonos, aki Enkhuizen város polgármesterének helyettese volt, 1638-ban bekövetkezett halálakor az értékpapírt özvegyére, valamint Ada nevű lányukra hagyományozta. A részvény végül Enkhuizen archívumába került, amelyet Hoornban őriztek.

A Holland Kelet-indiai Társaság kezdetben pénzügyi nehézségei miatt nem fizetett osztalékot részvényeseinek. Először 1610-ben fizettek osztalékot – részben készpénzben, részben fűszerekben. Az 1602-ben alapított társaság volt a világ első igazi multinacionális vállalata és az első, amely részvényeket adott ki pénzügyei finanszírozására és ezzel létrehozta a modern tőzsdét. Viszonylag hamar nagyméretű holland gyarmatbirodalmat épített ki Ázsiában.

Pieterszoon Coen, a társaság akkori vezetője alapította 1619-ben Batavia (Jakarta) városát – Coen egyébként maga is Hoornban született, ma szobra áll a város főterén, bár emléke napjainkban vitatott a gyarmatosítás alatti erőszakos módszerei miatt. A XVII. század első felében a cég csaknem monopolizálta a keleti fűszerkereskedelmet, a gyarmatárukból származó óriási haszon Hollandiát "Európa bankárjává" tette, így Amszterdam vált a nemzetközi pénzforgalom központjává.