© Hetedhétország - Minden jog fenntartva!
Impresszum - Kapcsolat - Partnerek - Médiaajánlat - RSS - Adatvédelem
Előkerült a nácik által elrabolt falikárpit egy darabja
2025. március 16.

A falikárpit a náciknak a germán örökség és a rasszista áltudományos elméletek alátámasztásához kellett.
hirdetés
A valószínűleg a náci kutatók által eltávolított szövetdarab a bayeux-i kárpit közel 1000 éves történetének egy apró, de fontos része.
Németország legészakibb tartományának, Schleswig-Holstein tartományi levéltárában felfedezték a bayeux-i faliszőnyeg hiányzó töredékét, több mint 80 évvel azután, hogy a náci kutatók a második világháború alatt ellopták a megszállt Franciaországból.
A lelet Karl Schlabow gyűjteményéből származik, egy neves textilarcheológuséból, aki egy SS által szervezett, akadémikusokból és tudósokból álló csoporttal dolgozott a germán örökség tanulmányozásán és a rasszista áltudományos elméletek alátámasztásán- írja Markus Brauer, a Stuttgarter Zeitung munkatársa.
Heinrich Himmler SS-főnök parancsnoksága alatt az Ahnenerbe csoport megbízta Schlabowot és más tudósokat, hogy 1941-ben utazzanak a megszállt Franciaországba és tanulmányozzák a bayeux-i kárpitot. Valamikor a csoport egyik tagja nyilvánvalóan eltávolított egy kis részt a kárpit alsó részéből, és visszahozta Németországba, ahol évtizedekig rejtve maradt.
A 230 láb hosszú faliszőnyeg - amely valójában egy 11. századi hímzett kelme, és valószínűleg egy helyi katedrális díszítésére szántak - Franciaország kulturális örökségének ikonikus része, és az UNESCO világörökség része is.
A Bayeux-i faliszőnyeg színes részletekben ábrázolja annak epikus történetét, hogyan lett Vilmos, Normandia hercege, közismertebb nevén Hódító Vilmos 1066-ban Anglia királya.
A történet 1064-ben kezdődik, amikor Edward, az Inkvizítor, Anglia haldokló királya utasítja sógorát, Harold Godwinsont, hogy utazzon Normandiába, és ajánlja fel a trónt Vilmosnak, egy távoli unokatestvérének - olvasható a műalkotásnak otthont adó Bayeux-i Kárpitmúzeumban.
Edward 1066 elején bekövetkezett halála után Harold magát koronázta királlyá helyette, ami arra késztette Vilmost, hogy átkeljen a La Manche-csatornán, és harcoljon a trón visszaszerzéséért.
Ezt a drámát örökíti meg a hímzés, beleértve Edward Harolddal folytatott beszélgetését, a szél, amely Vilmos hajóinak vitorláit Anglia felé irányítja, és a Halley-üstökös megjelenését a csatatér felett. Anglia partjainál a faliszőnyeg lovakat, kutyákat és embereket ábrázol, akik brutális harcot vívnak. A faliszőnyeg alján áldozatok sorakoznak.
A történet azonban hirtelen véget ér, amikor az 1066 októberében lezajlott hastings-i csata után az angolok elmenekülnek Vilmos és hódítói elől. Vilmos I. Vilmos angol királlyá koronázása hiányzik, az ezt a pillanatot ábrázoló táblák holléte ismeretlen. A szakértők úgy vélik, hogy a faliszőnyegből több rész hiányzik.
A kárpit évszázadok óta Bayeux-ben, a franciaországi Normandiában található, mintegy 12 000 lakosú városban található.
A hímzett szövet a 11. századi készítése óta csak kétszer hagyta el a várost. Bonaparte Napóleon 1803 és 1804 telén néhány hónapig a Napóleon Múzeumban - ahogy a Louvre-t rövid ideig nevezték a francia császár uralkodása alatt - mutatta be a faliszőnyeget. Azt remélte, hogy ezzel támogatást szerezhet Anglia tervezett inváziójához.
A második világháború alatt Franciaország náci megszállói 1941-ben a faliszőnyeget a Sarthe belsejébe szállították, majd 1944-ben visszatették a Louvre-ba, hogy elszigeteljék a szövetségesek normandiai inváziójától.
A náciknak a kárpit iránti érdeklődésének ebben az időszakában történt, hogy az Ahnenerbe egyik tagja eltávolított egy kis részt a kárpit aljáról, és Németországba vitte.
Bár nem része a koronázási jelenetnek - amely már jóval a második világháború előtt eltűnt -, a Schlabow-töredék mégis értékes darabja Franciaország történelmének.
A német hatóságok azon dolgoznak, hogy az ellopott részt még ebben az évben visszaszállítsák Franciaországba, éppen időben a bayeux-i kárpit következő fejezetének kezdetére.
A faliszőnyeg 2025. augusztus 31-től kezdődően két évig nem lesz látható a nyilvánosság előtt, mivel restaurálási munkálatokon esik át. A helyet, ahol a hímzés található, szintén átalakítják. A múzeum 2027 végén nyitja meg újra kapuit, éppen időben Hódító Vilmos 1028-as születésének 1000. évfordulójára.
„Gazdasági és kulturális szempontból ez a legösszetettebb és legambiciózusabb projekt, amelyet Bayeux városa valaha is vállalt” - áll Patrick Gomont polgármester közleményében, aki a felújítási és megőrzési munkálatok mintegy 40 millió dolláros költségét említi.
Azzal, hogy az ellopott Schlabow-töredék visszakerült a megfelelő környezetbe, a foszladozó faliszőnyeg egy darabbal közelebb kerül a befejezéshez.
Kapcsolódó hírek
Népszerű
- Friss információk 2025: utazási, közlekedési hírek, benzinárak és rendkívüli időjárás
- Apák Napja: Az olaszok ezzel fánkkal ünneplik az édesapákat - recepttel
- Március 15-én először mértek vereséget a kalandozó magyarok felett
- Látványos farsangi szokások Ausztriában
- A Napkirály 10 legszebb műve
- Idén is megnyílt Zakopanéban a világ legnagyobb hólabirintusa
- Már 200 éves a „Csendes éj! Szentséges éj!”
- Gyönyörű gyerekbarát strandok Olaszországban - megmutatjuk a 15 legjobbat
- Krampuszok riogatnak Ausztriában
- Graz adventi vásárai