Lady Diana emlékhely Párizsban

A kis tér, ahol a Szabadság lángjának emlékműve, a New York-i Szabadság-szobor fáklyájának reprodukciója található, eredetileg Maria Callas nevét viselte volna. Az erről szóló rendeletet 1997. július 24-én szavazta meg a párizsi önkormányzat, s az avatást másfél hónappal később, szeptember 11-én tervezték, az 53 évesen Párizsban elhunyt világhírű görög operaénekesnő halálának huszadik évfordulóján.

Diana hercegnő augusztus 31-i balesete azonban felborította az eseményeket. Az alagút felett található lángszobor ugyanis még aznap spontán zarándokhellyé vált, s azóta is a turisták egyik kötelező állomása a francia fővárosban.

A Maria Callas tér avatása így elmaradt és az egykoron a közelben lakott énekesnő emlékére tervezett emléktáblát sem állították fel. Három évvel később egyik másik helyszínt kijelölt az önkormányzat, amelyet 2000 decemberben Maria Callas sétánynak neveztek el. A városháza már akkor azt tervezte, hogy az Alma alagút feletti területet Dianáról nevezi el, az elképzelést azonban a Le Monde szerint a brit uralkodóház akkor ellenezte.

"A helyszín Lady Diana emlékhelyévé vált. A Szabadság lángjának szobra, amely a Franciaország által az Egyesült Államoknak ajándékozott Szabadság-szoborról emlékezik meg, elvesztette eredeti szimbolikáját. Ezért a helyszín átnevezést javasoljuk Diana Spencer emlékére" - idézte a lap Párizs főpolgármesterét.

Párizs polgármesetere, Anne Hidalgo szerint egyébként az is indokolja az átnevezést, hogy Diana hercegnő a 20. század végének egyik legismertebb asszonya volt a világban, "a humanitárius ügyek emblematikus alakja", több egyesületben is elkötelezte magát a gyerekek védelmében, az AIDS-elleni küzdelemben, vagy a taposóaknák betiltásáért.

Diana hercegnő - súlyos botrányok közepette 1996-ban vált el Károly akkori trónörököstől, a jelenlegi brit uralkodótól - 1997-ben, 36 esztendős korában halt meg Párizsban, amikor az őt és akkori barátját, Dodi Fayedet szállító Mercedes nagy sebességgel egy aluljáró pilléreinek csapódott. Diana mellett életét vesztette Fayed és a gépkocsi francia sofőrje, Henri Paul is; az egyetlen túlélő Trevor Rees-Jones, Dodi Fayed testőre volt.

A járművet 1997. augusztus 32-én, a baleset éjszakáján motorkerékpárokon üldözte több tucatnyi fotós, akik egybehangzó tanúvallomások szerint a szerencsétlenség utáni pillanatokban sem nyújtottak segítséget, ehelyett tovább fotózták az akkor már haldokló, súlyosan sérült hercegnőt.

A több mint egy évtizedig tartó brit és francia vizsgálatsorozatot 2008 áprilisában lezáró londoni felsőbírósági végzés súlyos gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősítette Diana halálát, amelyért az esküdtek a hercegnő autóját üldöző fotósokat és a gépkocsi ittas vezetőjét tették felelőssé.

Az eljáró bíró korabeli megállapítása szerint azonban a hercegnő barátjának édesapja, Mohamed Fayed brit-egyiptomi mágnás által vélelmezett összeesküvésnek "morzsányi bizonyítéka" sem merült fel a vizsgálat során.

Az idősebbik Fayed annak idején váltig állította, hogy fiát és Dianát az udvar - elsősorban Fülöp edinburghi herceg, II. Erzsébet királynő 2021-ben elhunyt férje - gyilkoltatta meg a brit titkosszolgálatok közreműködésével. Ennek indoka szerinte az lett volna, hogy a brit királyi család nem akart "hithű muszlim mostohaapát" Vilmos és Harry hercegek mellé. Mohamed Fayed szerint ugyanis fia és Diana össze akart házasodni.