Kiderült, kell-e aggódni a zergékért a Tátrában

A Tátrában rendszeresen évente kétszer tartanak zergeszámlálást. Az állományfelmérés során az állatokat a hegység teljes területén - vagyis annak szlovák és lengyel részén is - összeszámolják. A felmérést a szlovák TANAP és az erdőket felügyelő állami ügynökség, a SLTANAP, illetve a lengyelországi TPN munkatársai közösen, önkéntesek segítségével végzik.

A legutóbbi számlálás során 949 zergét vettek nyilvántartásba. Ez a szám érezhető állományfejlődést jelentett az egy évvel korábbi számokhoz képest, amikor 926 egyedet jegyeztek fel. Az idei adatok ismét igazolták, hogy az állomány nagyobb hányada a szlovákiai TANAP területén él, ott 637 zergét számoltak össze, míg a hegység lengyel részén 312 példányt. Ezeknek az időszerű adatoknak, illetve az elmúlt néhány évre vonatkozó statisztikáknak az összevetése a szakértők szerint azt mutatja, hogy ezeknek az őshonos és szigorúan védett kérődzőknek az állománya stabil és pozitív trendeket mutat.

- figyelmeztetett a TANAP zoológusa, Erika Feriancová a szervezet közleményében. Rámutatott: az időszaki állománycsökkenések leginkább azért veszélyesek, mert azok során beszűkül a faj génalapja, ami hosszabb távon csökkenti a faj ellenállóképességét a különböző betegségekkel szemben.

A zergenőstények gidáikkal és más nőstényekkel együtt kisebb csordákban élnek, a bakok egyedülállóan. A 2-4 éves korukban ivaréretté váló nőstények egy, esetenként két gidát ellenek. A Tátrában az ezredforduló után kezdett növekedni a múlt évszázad kilencvenes éveiben a kétszáz főt nem sokkal meghaladó zergepopuláció. Az állomány száma azóta változó volt, de hosszabb időszakra vetítve stabilitást mutatott.

A populáció 2018-ban érte el eddigi maximumát, az évben ősszel 1431 példányt tartottak számon. Az új évezred tízes éveinek rekordlétszámait leszámítva a Tátra zergeállománya a múlt évszázad hatvanas éveiben volt a legnagyobb, akkor mintegy 900-950 példánya élt itt ennek a második világháború éveiben csaknem kipusztított fajnak.