Kitzbühel, Hahnenkamm és a horogkereszt

2025. január 19.

print Hetedhétország.hu

Kitzbühel, Hahnenkamm és a horogkereszt

Kitzbühel a náci korszakban olyan prominens nácik menedékhelyévé vált, mint Leni Riefenstahl.




hirdetés

Egy új könyv rekonstruálja a csillogó téli sportközpont történetét a nemzetiszocializmus idején.

Január közepén minden évben „a világ legjobb síelői érkeznek az Alpok leglegendásabb sportvárosába”, ahogy a csillogó tiroli téli sportközpont hivatalos honlapja nem egészen szerénytelenül fogalmaz.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a történelmi versenyt 1941-ben rendezték meg először: a nemzetközi látványosság 1938 és 1945 között elmaradt.

A merész síelők először 1931-ben száguldottak lefelé a völgyben a Hahnenkammról, de nem a Streifről, hanem - két akadályon át - Kirchberg felé. A lesiklás győztese a 19 éves helyi hős, Ferdinand „Ferdl” Friedensbacher lett, aki 16 másodperccel nyert.

Hahnenkamm a nácik miatt elmaradt

Az 1938 és 1945 közötti versenyszünet azonban nem jelenti azt, hogy Kitzbühelnek és a szervezett osztrák síelésnek ne lett volna nemzetiszocialista történelme és előtörténete. Épp ellenkezőleg: a téli sportközpontnak már 1933-ban volt olyan polgármestere, aki NSDAP-tag volt, és az 1938-as „Anschluss” után Leni Riefenstahl és más prominens nácik menedékhelyévé vált, amint azt Sabine Pitscheider tiroli történész a Hakenkreuz am Hahnenkamm (Horogkereszt a Hahnenkammon) című könyvében több mint 700 oldalon keresztül rekonstruálja.

Az Osztrák Síszövetség (ÖSV) és tagklubjainak az Anschluss előtti szerepe Kitzbühelhez képest kevésbé kutatott. Tény, hogy az ÖSV, amelyet 1905-ben alapítottak Münchenben, az Alpenvereinhez hasonlóan erősen német nacionalista, és legkésőbb az 1920-as évektől antiszemita volt. Az ÖSV már 1923-ban bevezette az „árja paragrafust”, ahogy Andreas Praher történész írja Österreichs Skisport im Nationalsozialismus című disszertációjában, amely 2022-ben jelent meg könyv formájában.

Valamivel más volt a helyzet a Kitzbüheli Síklubban (K.S.C.), amely hivatalosan csak 1931-ben, röviddel az első Hahnenkamm-verseny után alakult meg. A zsidó származásúakat nem zárták ki, aminek köze volt a klub inkább felsőosztálybeli, nemzetközi orientációjához, és kevésbé az elnökhöz, a fiatal szállodatulajdonos Ernst Reischhez, aki a Großdeutsche Volkspartei tagjaként 1931-ben Kitzbühel polgármestere lett, és mint ilyen 1933 márciusában átállt az NSDAP-ba.

Miután 1933 júniusában a Dollfuß-kormány betiltotta a náci pártot, Reischet azonnal eltávolították hivatalából és letartóztatták. Reisch letartóztatása után azonban nem tért vissza a béke Kitzbühelbe. Ennek megfelelően a hatóságok 1934-ben a náci tüntetésektől való félelem miatt a Hahnenkamm-versenyeket is betiltották.

A versenyeket 1938-ban és 1939-ben hóhiány miatt törölték. Helyette 1939 februárjában rendezték meg a német bajnokságot, a Wehrmacht síbajnokságot és a rendőrbajnokságot. A favorit Ferdl Friedensbacher, aki rendőrtiszti karriert futott be, és az Anschluss után az NSDAP tagja lett, bokatörés miatt nem tudott részt venni. Egy évvel később átállt a titkos rendőrséghez. 1940 és 1945 között a nemzetközi Hahnenkamm-versenyeket a háború miatt el kellett törölni.

Náci prominensek Kitzbühelben nyaraltak

Ez az időszak a kitzbüheli turizmus számára is hozott néhány változást: az Angliából és Franciaországból érkező gazdag külföldi vendégek elvesztését részben ellensúlyozta, hogy „Nagy-Németország leggazdagabb emberei” Kitzbühelben nyaraltak, ahogyan Otto Wersin kerületi kormányzó egyik jelentése fogalmazott. A háborús évek alatt többször is reagálnia kellett a Gestapo kritikájára a túlságosan laza kitzbüheli szokások miatt. Ezt 1941-ben „Plutokrata nyüzsgés Kitzbühelben” című írásában tette meg, utalva egy háború előtti mondásra:

„St. Moritzba hencegni megy az ember, St. Antonba síelni, Kitzbühelbe pedig flörtölni”.

A háborús évek során azonban Kitzbühel egyre inkább a Wehrmacht lábadozó katonáinak és a Luftwaffe tagjainak üdülőhelyévé vált - a szállodatulajdonosok legnagyobb bánatára. Ugyanakkor a táj szépsége és a viszonylagos elszigeteltség a náci hírességeket is vonzotta: Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter például 1942-től bérelte a festői fekvésű Hörlahofot családja számára. Leni Riefenstahl 1943-ban a Kitzbühel melletti Seebichlbe költöztette lakóhelyét és produkciós cégét, ahol 1944-ben férjhez ment, és ahol a Tiefland című vitatott filmjén dolgozott.

Új lakóhelyén Riefenstahlnak többször is sikerült fontoskodnia. Azt mondják például, hogy a rendezőnő egy nap a helyi postahivatalba lépett be a Hitler-köszöntéssel, hogy hangosan és a jelenlévők számára jól hallhatóan követelje, hogy azonnal kapcsolják a Führerhez. 1945 áprilisában Kitzbühelben letartóztatták, és pontosan egy évvel később kiutasították Ausztriából.

A háború utáni versenyek se voltak nácimentesek

A háború utáni első Hahnenkamm-versenyre 1947-ben került sor. Akkoriban külön díjugrató versenyt is rendeztek, amelyet az akkor 35 éves Ferdl Friedensbacher nyert meg.

1947-ben több fontos kitzbüheli volt nácik letartóztatására is sor került. Egyikük a náci körzeti hivatal vezetője, Hermann Reisch volt, a korábbi polgármester, Ernst Reisch egyik testvére, aki testvéréhez hasonlóan szintén „illegális” náci volt. Ennek megfelelően 1945 után hazaárulással vádolták meg. Az ÖVP kérésére 1949-ben kegyelmet kapott, és 1959-től 1974-ig az FPÖ színeiben Kitzbühel polgármestere volt.

Hivatali ideje alatt Kitzbühel, a Hahnenkamm-versenyek és a régi nácik többször kerültek a címlapokra. Például 1966 januárjában, amikor Hans Fischböck ismét elutazott a síversenyre. Az Anschluss óta több funkcióban is miniszter volt, megszervezte az erőszakos „árjásítást” Ausztriában, majd Hollandiában, ezért 1945 végétől háborús bűnösként körözték.

A náci nagyágyú Argentínába menekülve kerülte el a letartóztatást. Visszatérése után zavartalanul élt Németországban, mielőtt 1966-ban a téli sportok iránti lelkesedése majdnem a vesztét okozta, amikor ismét hajtóvadászat indult ellene. De ismét szelet kapott, és ismét el tudott menekülni: ezúttal Kitzbühelből Spanyolországba.

Csaknem öt évvel az eset után Ferdinand Friedensbacher, aki 1970-ig síoktatóként dolgozott Kitzbühelben és Jochbergben, Innsbruckban állt bíróság elé. Az 1941 és 1944 között Krétán a titkos rendőrség vezető beosztású tagjaként elkövetett bűncselekményekért, köztük feltehetően gyilkosságokért és visszaélésekért kellett felelnie. Ő maga beismerte, hogy megölte Joseph Sakkadakis gyógyszerészt, akit nyakon lőtt. A per botrányos ítélettel zárult, ami akkoriban nem volt szokatlan: az esküdtszék a jéghideg gyilkosságot emberölésként értelmezte, ami az akkor hatályos törvények szerint elévült. Ferdl Friedensbacher, a Hahnenkamm lejtőverseny legelső győztese büntetlenül megúszta.

(Címlapfotó: Síelő 1939 (c) Fortepan/Wein Sarolta)


Kapcsolódó hírek





Legfrissebb hírek


hirdetés

Hetedhét kereső:

Töltsd le a Hetedhét kereső mobil applikációt!

  • Egyszerű használat
  • Megmutatja, mi van a közelben
  • Utazáshoz nélkülözhetetlen: Magyar és külföldi úticélok 
Szerezd meg: Google Play

hirdetés
Régészeti és történelmi könyvek

hirdetés

hirdetés