Üdv a pokolban a Giro 20. szakaszán

Az összetettben élen álló Nairo Quintana megnyerte a Giro d'Italia 19. szakaszát, egy 26,8 km-es hegyi időfutamot, így három perc fölé növelte előnyét és tulajdonképpen bebiztosította végső sikerét. Fabio Aru feljött harmadik helyre összetettben, Pierre Rolland-t szorítva ki a dobogóról.

A 20. szakaszt a szervezők egyszerűen „Üdv a Pokolban”-nak hívják, és nem véletlenül, hiszen a mezőny Olaszország legdurvább hegyét mássza meg, a Monte Zoncolant, ahol csak a legnagyobbak győzhetnek.

A 20. szakasz

A Zoncolanon kívül még lesz egy első és egy második kategóriás emelkedő: a Passo del Pura és a Sella Razzo.

A Zoncolan először 2003-ban került be az útvonalba, válaszként a spanyol Anglirura. A versenyzők nem győztek álmélkodni, a „a legkeményebb kihívás, amivel valaha szembesültem”, az „Európa legnehezebb emelkedője” vagy a „legkönnyebb rész ezen az emelkedőn durvább, mint amit a Tour de France valaha is fel tud mutatni nehézség terén” mondatok hangoztak el, míg a La Gazzetta dello Sport egyszerűen csak „rózsaszín sárkánynak” nevezte el a hegyet. Pedig ekkor még korántsem a legnehezebb oldalán mentek fel. Sutrio irányából az átlag emelkedés „mindössze” 9% százalék. Idén Ovaro irányából másszák meg a 10 kilométeres „szörnyeteget”, amely 12 %-os átlagosan, de nagyon sok helyen meghaladja 18 százalékot is.

Maniagóból indul a mezőny, Friuli-Venezia Giulia régióból, Pordenone megyéből. Leginkább fém penge gyártásáról ismert, mint ollók és kések, mely már a 15. századtól virágzik.

Már az újkőkorszakban is népes volt a terület, melyet a barlangokban talált cserepek és más leletek bizonyítanak. A vidék következő lakosai már a kelták voltak, ebből a korszakból sok hagyomány megmaradt, mint az örömtűz gyújtás. Maniagóként először a 10. században említik, II. Ottó német-római császár egyik oklevelében, amikor a települést az Aquileia-i patriarchátusnak adományozza.

A város központja a Piazza Italia, ahol nagyon sok látványosság található: a friuli gótikus stílusú dómtól a Palazzo D’Attimisig. A domboldalon még mindig láthatók a 11. kastély maradványai, amely a 17. században néptelenedett el teljesen.

Helyi ételek a muset kolbász kenyérrel és tormával, a polenta leves pitinával (darált bárány vagy kecske hús sóval, borssal, fokhagymával, édesköménnyel és kukoricaliszttel), a pastissada (polenta gombával és kolbásszal) és a Pordenone és bussolai sütik. Helyi bor a Grave del Friuli (fehér, vörös és rozé).

Még nem rendeztek itt szakaszt, ellenben a Zoncolan-on már négyszer: Sutrio felől egyszer 2003-ban (Gilberto Simoni). Itt láthattuk utoljára Marco Pantanit szakaszgyőzelemért harcolni. Végül csak ötödik lett, 42 másodperccel Simoni mögött. Háromszor Ovaro felől mentek fel, ez most is így lesz: 2007-ben Gilberto Simoni, 2010-ben Ivan Basso - ez az eddigi utolsó győzelme, idén is versenyben van, célja ezt megismételni - és 2011-ben Igor Anton nyert.

Azonban a hegyet nem 2003-ban fedezték fel, már 1997-ben megmászták: méghozzá a Giro Donne versenyzői, mely a Giro d’Italia női versenye. Ekkor az olasz Fabiana Luperini nyert.

A hegyen természetesen van síközpont is: a Ravascletto, 28 kilométernyi sípályával, lélegzetelállító kilátással az osztrák és a szlovén hegyekre. Ez a régió legjobban felszerelt a síterepe, leghosszabb pályája 2 és fél kilométeres. Magyar nyelvű oktatás is elérhető.

Ovarói ételek a scueta franta (fris, szezonális ricotta sajt) és a gnocchi carnici (gnocchi csalánnal, mazsolával és fahéjjal).