Megnyitott a bécsi Kunstkammer

Március 1-jén nyitja meg kapuit a teljeskörűen felújított bécsi Kunstkammer, amelyet tíz éve nem láthatott a nagyközönség. Húsz teremben több mint kétezer műkincs várja az érdeklődőket – köztük a 2003-ban elrabolt majd megkerült Salierával.

Saliera, Benvenuto Cellini 1540-1543, Párizs
Copyright: Kunsthistorisches Museum

Tíz évnyi szünet után alig egy hónap múlva ismét látogatható lesz a bécsi Kunsthistorisches Museum (KHM) Kunstkammerje, a világ legjelentősebb kincseskamrája. Ausztria egyik legfontosabb kulturális projektje az elmúlt években teljeskörű felújításon esett át, amelynek során azonban tartózkodtak attól, hogy eredeti állapotába állítsák vissza vagy újabb kincsekkel gazdagítsák a gyűjeményt. „Nem akartuk, hogy fake legyen a Kunstkammerből” – indokolja a döntést Sabine Haag, a KHM igazgatója. „Nem tudtuk, és nem is akartuk eredeti állapotába visszaállítani, mivel nincsenek vizuális forrásaink arról, hogy miként nézett ki például II. Rudolf kincseskamrája” – magyarázza Franz Kirchweger kurátor.

A kiállítás anyagának összeállításakor is arra törekedtek, hogy a mai kor igényeinek megfelelően prezentálják a műkincseket, így a teljes gyűjtemény bemutatása helyett a letisztult történetmesélésre koncentrálnak. A Habsburg-ház műgyűjtési kulturáját a középkortól a reneszánszig három szekció és három párhuzamos történeti fonal mentén tárják a látogatók elé húsz termen és több mint kétezer kiállítási tárgyon át. A vitrinekben egyedülálló ötvösmunkák, mesteri szobrocskák, művészi kőedények, elefántcsontból készült filigrán és bizarr alkotások, értékes órák és bonyolult önműködő szerkezetek sorakoznak, köztük például Benvenuto Cellini Salierájával vagy a Krumlovi Madonnával.

Krumlovi Madonna, 1390-1400 körül, Prága
Copyright: Kunsthistorisches Museum

Hosszú idő után először látható a gyűjtemény legértékesebb darabja is a Saliera, amely egy arany szobrokkal ékesített, 26 centiméter magas reneszánsz sótartó. Az asztali díszt Ceres - a földművelés római istennője - és Neptun - a tenger istene - aprólékosan kidolgozott szobra díszíti. Benvenuto Cellini olasz mester készítette 1540 és 1543 között, I. Ferenc francia király megrendelésére.

A rendkívüli ritkaságot 2003-ban ellopták a bécsi múzeumból, és csak 2006-ban került elő. A betörő egy riasztóberendezéseket árusító cég alkalmazottja volt, aki a felújításhoz felállított állványzaton felmászva, egy ablakon át hatolt be a múzeumba. A műkincset elrejtette és tízmillió eurót követelt érte. Végül 2006-ban feladta magát, miután egy köztéri kamera felvételén azonosították mint lehetséges elkövetőt.

A Salierát megkerülése után 2006-ban kiállították, de csak rövid időre. A viszontagságok során megsérült műtárgyat azóta restaurálták, így a közönség most újra eredeti pompájában csodálhatja meg.
 
A Kunstkammer története egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor IV. Rudolf osztrák herceg egy Habsburg-házi kincstár létrehozását határozta el. Az arany és ezüst érmék, drágakövek, ékszerek, érdekes gépezetek mellett eleinte itt halmozták fel a Habsburg-ház számára fontos okiratokat, koronázási ékszereket és relikviákat is. Az évszázadok során egyre bővülő Kunstkammer állománya főleg a 16. és 17. században gyarapodott kiemelkedő mértékben, ezeknek a daraboknak köszönheti a mai gazdagságát.

Terem látványterve
Copyright: hg merz architekten

Az egyedülálló gyűjteményt 2013. március 1-jétől láthatja ismét a nagyközönség. Mivel a KHM-nél nagy rohamra számítanak, a belépőjegy mellé időszaki jegyet is váltaniuk kell a látogatóknak. Ezek adott napon adott időszakban 20 percig érvényesek, ez idő alatt kell megkezdeni a kiállítás megtekintését. Az időszaki jegyek előre, interneten is megrendelhetők (https://shop.khm.at/tickets/).