© Hetedhétország - Minden jog fenntartva!
Impresszum - Kapcsolat - Partnerek - Médiaajánlat - RSS - Adatvédelem
Kiállítás az ókori Róma "toleranciájáról"
2012. október 14.
A bevándorlóknak, a külföldieknek, az alacsonyabb társadalmi osztályoknak az ókori Róma általi elfogadottságáról szól egy kiállítás, amely Roma Caput Mundi címmel nyílt az örök város antik építményeiben.
A bevándorlóknak, a külföldieknek, az alacsonyabb társadalmi osztályoknak az ókori Róma általi elfogadottságáról szól egy kiállítás, amely Roma Caput Mundi címmel nyílt az örök város antik építményeiben.
Az ókori Róma történelmének kevéssé ismert arculatát mutatja be az a száz szobor, dombormű, mozaik, érme, amelyet három helyszínen, a Colosseum árkádos folyosóin, valamint a Forum Romanumon a kúria épületében és az isteni Romulusnak szentelt bazilikában állítottak ki.
A 2013. március 10-ig látható tárgyak a közel kétezer évvel ezelőtti ókori birodalom fővárosában gyakorolt szociális politikát mutatják be.
"A történelemben azóta sem volt példa olyan integrációra, mint amilyen az ókori Rómában létezett" - nyilatkozta a Corriere della Sera római kiadásának a kiállítást gondozó Andrea Giardina történész.
Giardina elmondta, hogy miközben Róma megsemmisítette politikai ellenfeleit, fegyverrel hódította meg az egész akkori világot, rabszolgákat zsákmányolt, üldözte a keresztényeket, ezzel egy időben könnyen befogadta és állampolgárságot adott a provinciákból érkezőknek - azoknak is, akik nem beszéltek latinul -, vagy a felszabadított rabszolgák gyermekeinek. Giardina szerint ez az integráció tette Rómát caput mundi-vá.
Benito Mussolini hazudott, amikor az 1938-as faji törvények bevezetésekor az ókori rómaiak rasszizmusára hivatkozott. Az ókori Róma valójában nyitott város volt, "talán még a mai Rómánál is toleránsabb" - írta a Corriere.
A kiállításon látható Claudius 48-as beszédének felirata, amellyel a császár állampolgárságot sürgetett az Alpokon túli Gallia Transalpina lakosainak, és az a papírusz, amellyel Caracalla 212-ben a birodalom összes lakosának állapmpolgárságot adott.
(MTI)
Az ókori Róma történelmének kevéssé ismert arculatát mutatja be az a száz szobor, dombormű, mozaik, érme, amelyet három helyszínen, a Colosseum árkádos folyosóin, valamint a Forum Romanumon a kúria épületében és az isteni Romulusnak szentelt bazilikában állítottak ki.
A 2013. március 10-ig látható tárgyak a közel kétezer évvel ezelőtti ókori birodalom fővárosában gyakorolt szociális politikát mutatják be.
"A történelemben azóta sem volt példa olyan integrációra, mint amilyen az ókori Rómában létezett" - nyilatkozta a Corriere della Sera római kiadásának a kiállítást gondozó Andrea Giardina történész.
Giardina elmondta, hogy miközben Róma megsemmisítette politikai ellenfeleit, fegyverrel hódította meg az egész akkori világot, rabszolgákat zsákmányolt, üldözte a keresztényeket, ezzel egy időben könnyen befogadta és állampolgárságot adott a provinciákból érkezőknek - azoknak is, akik nem beszéltek latinul -, vagy a felszabadított rabszolgák gyermekeinek. Giardina szerint ez az integráció tette Rómát caput mundi-vá.
Benito Mussolini hazudott, amikor az 1938-as faji törvények bevezetésekor az ókori rómaiak rasszizmusára hivatkozott. Az ókori Róma valójában nyitott város volt, "talán még a mai Rómánál is toleránsabb" - írta a Corriere.
A kiállításon látható Claudius 48-as beszédének felirata, amellyel a császár állampolgárságot sürgetett az Alpokon túli Gallia Transalpina lakosainak, és az a papírusz, amellyel Caracalla 212-ben a birodalom összes lakosának állapmpolgárságot adott.
(MTI)
Népszerű
- Csodaszép a Budai Vár: virágba borult a japán díszcseresznye fasor
- Húsvéti tűzijáték Firenzében
- Ezek a legkülönlegesebb húsvéti hagyományok Olaszországban
- Dürer híres nyulának egy macska volt a modellje
- Március 15-én először mértek vereséget a kalandozó magyarok felett
- Gyönyörű gyerekbarát strandok Olaszországban - megmutatjuk a 15 legjobbat
- Húsvéti hagyományok Karintiában
- Ennél szebb Szantorini már nem lehet: húsvéti lángok borítják be a szigetet - videó
- Már 200 éves a „Csendes éj! Szentséges éj!”
- Graz adventi vásárai


