Château de Ferney-Voltaire

Voltaire 1758 végén talált rá Ferney-re, a Genftől négy mérföldre található birtokra, amelynek egy része akkoriban Franciaországban, egy része Svájcban, egy része pedig Németországban terült el, így bármelyik hatóság zaklatta, átsétálhatott birtoka másik országhoz tartozó részébe.

Ekkor írta a Candide-ot, legnépszerűbb művét, amely cáfolja Leibniz tételét, hogy ez a lehetséges világok legjobbika, s a boldogságot a "műveljük meg kertjeinket" elv alapján véli elérni.

Birtokán modern módon gazdálkodott, a helyi ügyekben a parasztok érdekeit védte. Ekkor már világhírű volt, arisztokraták, uralkodók, írók, filozófusok leveleztek vele. Politikáról és gazdaságról nyilatkozott, de fő témája, s ellenfele az egyház volt.

1764-ben írta meg saját enciklopédiáját, a Filozófiai ábécét. Ekkor írt darabjait - A kínai árva, Tankréd - egzotikus témákkal és erőszakos jelenetekkel színezte, ezzel utat nyitott a romantika felé. 1778-ban, 28 év után visszatért Párizsba, Iréne című darabjának próbáira. Rajongók hada fogadta, de az izgalmakba május harmincadikán belehalt. Az egyházi tilalom érkezése előtt Scellieres-ben gyorsan eltemették, majd csontjait 1791. július 11-én Rousseau tetemével együtt a Pantheonba vitték.

Ferney városát, ahol Voltaire élete utolsó 20 évét töltötte, ma Ferney-Voltaire-nek hívják, egykori kastélyában múzeum működik.