A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik.
Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát.
Jersey és Guernsey, a két fő angol Csatorna-sziget - White kivételével - sokkal közelebb van Franciaországhoz, mint Nagy-Britanniához, így mindig is erős volt a francia kirándulók áradata a közeli Normandia és Bretagne partjairól. Az utóbbi időben azonban ezek a kirándulások megnehezültek, mert a Brexitből fakadó új szabályozásoknak megfelelően a határátlépéshez - legalábbis Európában - kötelező útlevéllel utazni.
Jersey és Guernsey szigetek lakossága a második világháború idején állítólag együttműködött a náci megszállókkal. A két sziget volt Nagy-Britannia egyetlen része, amely 1940-től 1945-ig német megszállás alatt állt.
Egy kutatás szerint az akkori belügyminiszter levélváltásából az tűnik ki, hogy a Franciaország északnyugati partjai közelében fekvő szigetek hatóságai segítséget nyújtottak kétezer, túlnyomórészt zsidó származású brit deportálásához. Egy közigazgatási tisztségviselő feljegyzésében a szövetséges erőket ellenségnek nevezte és besúgóknak jutalmat tűzött ki. Néhány földműves pedig - mialatt a lakosság éhezett - a németeket élelemmel látta el, a sziget fiatalabb asszonyai közül pedig sokan intim kapcsolatba kerültek német katonákkal.
A brit államügyészség mindazonáltal a sziget 1945-ös felszabadítása után elrendelt vizsgálatában arra a következtetésre jutott, hogy nincs alap a hatóságok, vagy a lakosság magatartásának bírálatára, így ennek kapcsán nem is állítottak bíróság elé senkit.
Az Independent című lap feltételezte, hogy a kormány a kollaborációra utaló dokumentumokat azért akarta visszatartani, mert nyilvánosságra hozataluk túlságosan fájdalmas lett volna. A papírok többségét legalább 75 évig zárolva tarthatják, de néhányat közülük akar száz évig is.
Durrell 1959-ben hozta létre saját állatkertjét Jersey szigetén, mert elégedetlen volt a hasonló intézményekben dívó szakszerűtlen állattartás gyakorlatával, 1963-ban pedig megalapította a Durrell Természetvédelmi Alapítványt. Az intézmény egyre inkább a veszélyeztetetett fajok védelmére szakosodott, emblémájának is a 17. században kipusztított mauritiusi dodó-madarat választották. Az állatkert szakmai továbbképzéseket, kutató, szaporító programokat és népszerűsítő előadásokat is szervezett, maga az alapító igen sokszor adott elő a brit rádióban, és öt nagyobb állatokkal foglalkozó filmsorozatot is készített a BBC tévé megbízásából.
Sajátos humorral és derűvel fűszerezett, lebilincselően szórakoztató könyveiben mesélt állatkertje szervezéséről (Vadállatok bolondja, az Állatkert a kastély körül).
Utolsó éveiben energiáit állatkertjének szentelte, mely évente 200 ezer látogatót fogadott. Idős korában egészsége megromlott, csípőprotézis-műtétjét májátültetés követte, amelyből soha nem épült fel teljesen. Jersey szigetén hunyt el 1995. január 30-án.
Tevékenységét több kitüntetéssel is elismerték, 1982-ben megkapta a Brit Birodalom Rendje (OBE) díjat. Több állatfaj kapta róla a nevét, és számos veszélyeztetett faj fogságban született egyedeit nevezték el tiszteletére Geraldnak vagy Gerrynek. Az általa alapított jerseyi állatkertben szobra áll.
|
Értékeld te is!