A londoni Kew Gardens titkos királyi kertje

A területet Viktória királynő ajándékozta a királyi botanikus kerteknek 1898-ban, de az azóta eltelt több mint száz évben szinte érintetlenül hagyták, csak fajmegőrzési munkákat végeztek benne. 

Sétautat alakítottak ki a királyi kert lenyűgöző fái között, amelyek közül néhány még a Tudor-korból való. Ilyenek például az 1600-as években ültetett szelídgesztenyék. Vannak ősi tiszafák is, amelyekből hosszúíjakat készítettek. Ezek segítségével nyerte meg az azincourt-i csatát V. Henrik a százéves háborúban.

"Többek szerint ha nincs a tiszafa, ma franciául beszélnénk" - mondta a Kew Gardens kertművelési vezetője. Richard Barley hozzátette, hogy a tiszafa kérge szolgáltatja a rák elleni egyik fontos hatóanyagot, a taxolt.

Szerinte a tanösvény a brit növényvilág gyöngyszemei közé kalauzolja a látogatókat, nem is beszélve arról, hogy a park új része vált felfedezhetővé. Reményeik szerint sikerül felhívni a figyelmet a fák jelentőségére és arra is, milyen betegségek és egyéb kártevők fenyegetik őket, ezáltal pedig arra, hogy tenni kell a megőrzésükért. 

A smaragd kőris kéregrontó, amely az Egyesült Államokban fákat törölt el a föld színéről, várhatóan néhány éven belül Nagy-Britanniában is megjelenik, hogy megtizedeljen amúgy is már eltűnőben lévő fajtákat. Richard Barley szerint rendkívüli gondossággal kell növényeket behozni a szigetországba, nehogy a kártevők is betelepüljenek velük együtt.

A Kew Gardens a világ egyik legnevesebb botanikus kertje. 1840-ben alapították, manapság több mint 30 ezer faj képviselői láthatók benne. Itt található az egyik legnagyobb herbárium is, a növényekkel kapcsolatos könyveket őrző könyvtárában több mint 750 ezer kötetet őriznek, az illusztrációkat tartalmazó gyűjteménye 175 ezer darabos. London legkeresettebb turistalátványosságai között tartják számon, része a világörökségnek.