Jane Austen Hampshire megyében, azon belül is Steventonban született, de legfontosabb műveit Chawtonban alkotta.
A szülői ház már nincs meg, de a Jane Austen-ház (ma már múzeum) hasonló, mint amilyet helyszínként kiválasztott a legsikeresebb filmes feldolgozás, az 1995-ös Büszkeség és balítélet rendezője: nem hivalkodó, de elég tágas, emeletes, hiszen sokgyerekes családról van szó.
A Büszkeség és balítéletben öt lány alkotja a fiatal generációt, a valóságban Jane-nek hat bátyja és egy nővére volt. De rajtuk kívül természetesen a szülőknek és még a szolgáknak is kellett alvóhely, vendégfogadó nappali, és valahol mosni is kellett ennyi ember számára.
A chawtoni múzeumban nemcsak megtekinteni lehet az emlékeket, hanem bele lehet merülni egy hajdanvolt világba, mintha a tévésorozat elevenedne meg.
A ház különböző szobáiban a regény szereplői által „hátrahagyott” tárgyakat fedezhetünk fel, Marianne kottáitól Elinor akvarelljeiig.
Jane leveleinek nagy részét a nővére megsemmisítette a halála után, a családi intim szféra védelme érdekében. A múzeum az évek során kisebb vagyont költött a fennmaradt kevés tárgy megszerzésére. Ezek közül a legemlékezetesebb az íróasztala, amelyen azírónő leghíresebb regényein dolgozott. Az emeleten látható a jáde gyűrűje, amelyet kétségtelenül viselt, az általa írt levelek töredékei, valamint az ágya.
A látogatók bejelentkezhetnek különféle szórakoztató programokra, amelyek egy-egy regényt dolgoznak fel.
|
Értékeld te is!