© Hetedhétország - Minden jog fenntartva!
Impresszum - Kapcsolat - Partnerek - Médiaajánlat - RSS - Adatvédelem
Kihagyhatatlan kiállítás nyílt a szkítákról
2026. július 19.
25 éve nem volt hasonló léptékű tárlat az országban.
A szkíták korát mutatja be Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kr. e. 8-4. századból származó gazdag régészeti leletanyagán keresztül a Kecskeméti Katona József Múzeum pénteken nyílt tárlata a Cifrapalota kiállítóhelyén.
Mintegy 25 éve nem volt hasonló léptékű tárlat az országban, így a mostani bemutató méltó folytatása a 2001-ben megrendezett eddigi legnagyobb szkíta kiállításnak.
A tárlat létrejöttét egy 2023-as kecskeméti ásatás inspirálta, amely során Katonatelepen harminc szkíta kori sírt tártak fel; ezek egyikében egy szkíta harci ló maradványaira bukkantak a régészek.
Az Alföld területe egy olyan fontos központ lehetett, ahol a görög kocsiversenyekhez tenyésztettek lovakat, amelyek Észak-Itálián keresztül jutottak el Görögországba.
A Kr. e. 8-4. század közötti időszak szkíta emlékeit a közönség elé táró kiállításon megjelenik a szabadszállási, a Duna-Tisza köze legnagyobb szkíta temetőjéből származó, 1960-ban feltárt leletanyag is.
A tárlaton fegyverek, ékszerek, használati tárgyak és a szkíták temetkezési szokásait bemutató leletek láthatók, köztük számos olyan műtárgy, amely most első alkalommal szerepel múzeumi kiállításon. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei anyag különlegességei között sírokból előkerült edények, fegyverek és ékszerek, valamint közösségi régészeti kutatások során talált tárgyak, köztük egy ragadozó állatfejben végződő nyelű bronztükör is helyet kapott.
A kiállítás bemutatja a korszak alföldi lakosságát, az úgynevezett Vekerzug-kultúrát, amely a helyi közösségek és a keleti csoportok találkozásából alakult ki. Lakói folyók mentén és löszhátakon letelepedve állattartással és földműveléssel egyaránt foglalkoztak.
A leletek tanúsága szerint a korszak legfontosabb újításai közé tartozott az összetett reflexíj és a fejlett lovas harcmodor megjelenése, de a görög gyarmatvárosok közvetítésével a fazekaskorong használata is ekkor jutott el a térségbe. Bár a Kárpát-medence keleti felében a helyi vaskori hagyományok még hosszú ideig tovább éltek, a régió arculatát a Kr. e. 4. században a nyugatról érkező kelta csoportok megjelenése alapvetően átalakította.
A bemutatott leletek a Kárpát-medencén túlra, az Alpok, a Baltikum és az Al-Duna vidékének szkíta kori kapcsolataiba is betekintést engednek.
A tárlatot gazdagon illusztrált rekonstrukciós rajzok, tárgyrekonstrukciók és interaktív elemek egészítik ki, a gyermekek számára pedig külön játszósarok teszi élményszerűvé a múlt felfedezését.
A Szkíták kora az Alföld szívében című kiállítás október 11-éig látogatható a kecskeméti Cifrapalotában.
Népszerű
- Gyönyörű gyerekbarát strandok Olaszországban - megmutatjuk a 15 legjobbat
- Bastille nap: A Bastille lerombolása az önkényuralom végét jelentette
- Lángolnak a hegyek
- A nyári napforduló éjjelén legendás hegyi tüzek világítják meg Zugspitzét
- Szent Iván-éj – A lángoló folyó
- Bécsben alpesi forrásvízzel harcolnak a tomboló hőség ellen
- Nem lehet büntetlenül strandpapucsban mászkálni a Cinque Terre gyönyörű városkáiban
- Graz adventi vásárai
- Már 200 éves a „Csendes éj! Szentséges éj!”
- Ezek az Odüsszeia látványos forgatási helyszínei


