Az okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő a kedden közzétett cikkben hangsúlyozta: a természeténél fogva változékony, sekély tó jövője nem kizárólag a vízpótláson múlik. Kulcskérdés, sikerül-e a tóhasználatot és a tájkezelést a természeti adottságokhoz igazítani.
Június 20-án 19 órakor az agárdi vízmérce 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel a 2022 szeptemberében mért negatív rekord alatt van. Boromisza Zsombor jelezte: a nyári intenzív párolgási időszak még előttünk áll, számottevő csapadék és utánpótlás hiányában a helyzet tovább romolhat. Amennyiben a következő hónapokban a korábbi száraz nyarakhoz hasonló, havi 6-8 centiméteres nettó vízszintcsökkenés következik be, az ősz elejére akár 30 centiméter körüli vízállás is kialakulhat.
A szakértő rámutatott: a közbeszéd a látványos vízhiány miatt elsősorban a kiszáradás, a vízpótlás és a turisztikai problémák körül forog, a helyzet azonban ennél összetettebb.
A Velencei-tó természeténél fogva nem állandó vízszintű tó, átlagos mélysége alig másfél méter, ezért különösen érzékenyen reagál a párolgásra és az időjárási szélsőségekre. Természetes vízforgalma alapján a Velencei-tó olyan rendszer, amelynek működéséhez a változékonyság, vízszintingadozás, szélsőséges években pedig akár az időszakos kiszáradás lehetősége is hozzátartozik
- magyarázta.
A szakértő szerint a klímaváltozás miatt a kisvizes időszakok várhatóan gyakoribbá válnak, ezért a tó természetes dinamikájának megértése egyre fontosabb. Az egyre súlyosabb gondokat ugyanakkor nem önmagukban a tó jellegzetességei és a klímaváltozás hatásai okozzák, hanem az, hogy a Velencei-tó körül az elmúlt másfél évszázadban olyan vízgazdálkodási, partszabályozási és turisztikai fejlesztések valósultak meg, amelyek egy kiszámíthatóbb, állandóbb vízszintű üdülőtavat hoztak létre. A nyílt vízfelület, a strandok, a kikötők és a horgászhelyek sokak szemében a "normális" Velencei-tó képévé váltak. Emiatt az alacsony vízállás nemcsak természeti jelenségként, hanem társadalmi és gazdasági problémaként is jelentkezik - mutatott rá.
Boromisza Zsombor szerint az alacsony vízállás ugyanakkor nem kizárólag veszteségekkel jár. Miközben valódi kockázatokat jelenthet a vízminőségre, a halállományra és az üdülési használatra, bizonyos természetes folyamatokat is felerősíthet. A 2021-2022-es alacsony vízállás idején bekövetkezett halpusztulások például elsősorban nyílt vízi és idegenhonos halfajokat érintettek, miközben a szabályozás előtti, mocsarasabb tókarakterhez jobban alkalmazkodó csuka esetében csak csekély pusztulást jeleztek. A mocsári növényzet terjedése, a természetes élőhelyek regenerációja, valamint több védett madárfaj kedvezőbb helyzete pedig azt mutatja, hogy a tó egyes részei ilyenkor közelebb kerülhetnek eredeti, természetközelibb állapotukhoz. Ezért nem pontos minden alacsony vízállást automatikusan ökológiai katasztrófaként értelmezni - írta.
A Velencei-tó jövőjéről szóló viták gyakran a vízpótlás körül forognak, ám ez önmagában nem jelent hosszú távú megoldást. Rövid távon szükség lehet vízgazdálkodási beavatkozásokra a legkritikusabb helyzetek kezelésére, de ha a cél kizárólag a korábban megszokott vízállás és tókép visszaállítása, akkor ugyanaz a probléma újra és újra előállhat
- figyelmeztetett.
A szakértő szerint a valódi megoldás az alkalmazkodás: a vízgyűjtő területeken - főként a talajban - történő vízmegtartás erősítése, a parti élőhelyek helyreállítása, a partvédőművek felülvizsgálata, valamint olyan turisztikai és rekreációs fejlesztések, amelyek figyelembe veszik a tó természetes változékonyságát. A tó korábbi szerepét - mint Boromisza Zsombor fogalmaz - "nem lehet egy optimálisnak tekintett, fix állapothoz erőltetni és a tó természetes működésétől függetlenül fenntartani".
"A Velencei-tó jövőjének kulcskérdése ezért nem pusztán az, honnan lehetne több vizet szerezni, hanem az, hogy képesek vagyunk-e a klímaváltozás korában egy természeténél fogva változékony tóhoz igazítani a használatunkat és a fejlesztési elképzeléseinket" - olvasható a cikkről készült, MTI-hez eljuttatott összefoglalóban.
A teljes cikk a masfelfok.hu-n olvasható.
Strandok zártak be az alacsony vízszint miatt
A Velencei-tónál több strand idén egyáltalán nem nyit ki a rendkívül alacsony vízállás miatt. A helyzet súlyos, a tó vízszintje napok óta történelmi mélypont közelében mozog.
Korábban már ideiglenes fürdőzési tilalmat rendeltek el a Velence Resort & Spa strand elnevezésű természetes fürdőhelyen, miután a legfrissebb vízminta „nem megfelelő” minősítést kapott, de a helyzet azóta romlott.
A Fejér Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása alapján kiderült, hogy nem az említett üdülőhely partszakasza az egyetlen érintett, hiszen a tó rendkívül alacsony vízállása miatt több strand sem üzemelhet idén.
A hivatal tájékoztatása szerint a Velencei-tó vízállása az aszályos tavasz következtében rendkívül alacsony, jelentősen elmarad az elmúlt tíz év azonos időszakában mért értékektől. Ez a helyzet több strand működését is ellehetetleníti.
Az alacsony vízállás miatt, illetve az üzemeltetők döntése alapján az idei szezonban nem üzemel:
- Sirály Strand Gárdonyban
- agárdi Napsugár Strand
- Panoráma Partszakasz Pisztráng úti Strand
Emellett a Velencei Pagony Kemping és Strand sem fogad fürdőzőket, mivel jelenleg nem rendelkezik fürdővíz-használati engedéllyel.
A tó vízszintje június 16-án érte el a történelmi negatív rekordot, amikor ismét 53 centimétert mértek az agárdi vízmércén, s ez megegyezik a 2022-es eddigi legalacsonyabb értékkel.
A szakemberek szerint a következő napok kánikulája tovább ronthat a helyzeten, hiszen a fokozódó párolgás újabb centimétereket vehet el a tóból. Mindez nemcsak a strandolást, hanem a vízminőséget is befolyásolhatja.
A Fejér Vármegyei Kormányhivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a Velencei-tó strandjainak vízminőségét, és szükség esetén további tájékoztatást ad.
