© Hetedhétország - Minden jog fenntartva!
Impresszum - Kapcsolat - Partnerek - Médiaajánlat - RSS - Adatvédelem
Heiligenblut új attrakciója az Alpok sziklaakrobatáiról szól
2020. július 7.

A Großglockner alpesi út kapujában, Heiligenblutban a most átadott látogatócentrum az Alpok jellegzetes állatát, a kőszáli kecskét mutatja be.
hirdetés
Az Alpokban élő alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) valaha a Kárpátokban is megtalálható volt, ma már azonban élőhelye az Alpokra szorult vissza. Az egész Alpokban közel 35 ezer kőszáli kecske él, ez az állat úgy hozzátartozik a magas hegyvidékhez, mint a sziklaormok.
Annak ellenére, hogy a 2-3000 méteres magasságokban ideálisak a körülmények a kőszáli kecskék szaporodásához, és az állatállomány fennmaradása ma már biztosítottnak látszik, háromszáz évvel ezelőtt éppen az emberi tevékenység következtében majdnem kihalt. Akkoriban ugyanis a kőszáli kecske valóságos "mozgó patika" volt: vérét, szarvait, csontjait, sőt még ürülékét is gyógyszerként ajánlották egymásnak az emberek.
Látogatóközpont Heiligenblutban, kilátással a Großglocknerre. Képek: (c) NPHT / Rupitsch
Az interaktív kiállításon a látogatók megismerhetik a túlélésért folytatott küzdelemét a magas hegyi élőhelyeken, amelyek általában rejtve maradnak az emberek előtt.
Heiligenblut, az Alpok egyik legszebb települése a Hohe Tauern Nemzeti Park területén, a Großglockner lábánál fekszik.
Kapcsolódó hírek
Népszerű
- Friss információk 2025: utazási, közlekedési hírek, benzinárak és rendkívüli időjárás
- Látványos farsangi szokások Ausztriában
- A Napkirály 10 legszebb műve
- Idén is megnyílt Zakopanéban a világ legnagyobb hólabirintusa
- Már 200 éves a „Csendes éj! Szentséges éj!”
- Krampuszok riogatnak Ausztriában
- Graz adventi vásárai
- Gyönyörű gyerekbarát strandok Olaszországban - megmutatjuk a 15 legjobbat
- Advent Hallstattban
- Farsangkor ismét felvonulnak a szlovén kurentek