Szászánida vaddisznó

A Szászánidák dinasztája 224-től 642-ig uralkodott a mai Irán területén az iszlám hódítása előtt, eredetileg Persis (ma Fársz) tartományban. Sajátos udvari művészetet hoztak létre, amely az ókori perzsa művészetből táplálkozott, szemben a hellenisztikus műveltségű pártusokkal. Témáiban és jellegében ezért önálló maradt, bár nem volt mentes a görög-római hatásoktól sem. 

A szikla domborművek mellett a stukkó domborművek fontos szerepet játszottak a szászánida művészetben. Mivel a téglaépületeket csúnyanak ítélték, stukkóval borították őket. A stukkók falait gyakran virágmintákkal faragották, de ábrás és különösen állati ábrázolásokkal is. A fontos épületeket, például a palotákat és az adminisztratív hivatalokat gyakran ebben a színes, fehér színben díszítették volna.

A Szászánida Birodalom ókori iráni központú birodalom volt, a Szászánida-dinasztia alapította 224-ben és 651-ig, az arab hódításig állt fenn. A Párthus Birodalom helyére lépett, amelynek utolsó uralkodóját, V. Artabanoszt, a birodalomalapító I. Ardasír (Artaxerxész) megverte a csatában és 224-ben bevonult Ktésziphónba, a párthus fővárosba.

A szászánidák a párthusok laza államszervezetével szemben erősen központosított, despotikus államot hoztak létre. A birodalmat erőteljes terjeszkedési törekvések jellemezték, hatalma csúcsán területe Szíriától Indiáig, a Kaukázustól a Perzsa-öbölig terjedt.